Stephanus: Gundel szakácskönyve, csupa limerickben
Stephanus: Gróf Morenthy halála, avagy Tárkonyos bárányraguleves Conan Doyle módra (Conan Doyle)
Stephanus: Miss Marple gyömbéres keksze (Agatha Christie)
Stephanus: Matrózhús párizsiasan Senki Alfonz módra (Rejtő Jenő)
Elisabeth de genere Arrabona: Esterházy rostélyos (Esterházy Péter)
Elisabeth de genere Arrabona: Háyas parikás krumli (Háy János)
Elisabeth de genere Arrabona: Kolbászos paprikáskrumpli kolbász nélkül a la Závada (Závada Pál)
Viola d.g.Exiguum: Toldi Miklós rántottája (Arany János)
Viola d.g.Exiguum: Blin a la Puskin (Apokrif részlet az Anyeginből, 2. fejezet 35. vsz.)
Viola d.g.Exiguum: Káposztaleves Milorad Pavic módra (a Kazár szótár ismeretlen szócikke)
Viola d.g.Exiguum: Pénelopé szarvasgombás libamája (Apokrif részlet Homérosz Odüsszeiájából)
Stephanus de genere Bartolits:
Gundel szakácskönyve, csupa limerickben
Mindezt pedig írtam abban a szent hitben
Hogy mindet kipróbáljuk,
A cehhet vígan álljuk -
De mi ez a nagy korgás a gyomromban, itt benn?
Levesek
Jókai bableves
Volt egy úr, úgy hívták, Jókai
"Főúr! Kéne egy jó kaji!"
Főztek hát egy bablevest,
Csülköt, kolbászt egy kevest,
Beletettek, így lett az, ami.
Jókai Mór (1825-1904)
Pethes-leves
Volt egy úr, úgy hívták, Pethes
A nevét őrzi egy leves.
Velőscsont, marhahús,
Ettől lesz íze dús.
Pirított kenyérrel temesd!
(Pethes Imre 1864-1924)
Ujházy tyúkleves
Volt egyszer egy színész, úgy hívták, Újházy
Szeretett az érett tyúkhúsban turkálni.
Kicsi csirág, kevés gomba
Készül már a gasztro-bomba
Sok tésztát a húsra, lehet is fújkálni.
(Ujházy Ede 1844-1915)
Kocsonyázott tojás Munkácsy módra
Volt egyszer egy festő, úgy hívták, Munkácsy
Hagyta ő a halat aszpikban úszkálni.
Bevert tojás járt melléje,
Tárkonylevél, tejszín véle.
Pléhformába töltve, fagyasztva szolgálni.
Munkácsy Mihály (1844-1900)
Santelli-rántotta
Volt egyszer olasz, Italo Santelli,
A Gellértbe járt sokat, finomakat enni.
Kolbász, tojás és szalonna
Zöldpaprika is smakkolna
E rántottával lehet a kedvére tenni.
Italo Santelli (1866-1945)
Bevert tojás Hadik módra
Tábornagyról van szó, neve szerint Hadik
Borjúhús-pogácsát készít, s mint egy ladik,
Bevert tojást ültet bele,
Gombaszósszal nyomja tele,
Végül petrezselyem-zölddel megszóratik.
Gróf Hadik András (1710-1790)
Főétkek
Székelygulyás
Székely József néven volt egyszer egy költő,
A székelygulyásán élt egy emberöltő.
Pörkölt és káposzta,
Liszt, tejföl és hagyma.
Előtte egy pálesz, kész az illatfelhő.
Székely József (1825-1895)
Eszterházy-rostélyos
Herceg Eszterházy volt a Pali neve,
Jelentős volt az ő evő-kalibere.
Rostélyos fő borban, fehérben
Zöldségben és babérlevélben.
Behabarjuk végül, rízst tálalunk vele.
Eszterházy Pál Antal (1786-1866)
Feszty-bifsztek
Élt egyszer egy festő, úgy hívták, hogy Feszty
Szeret a bélszínbe sok szalonnát tenni.
Hagymát is tesz mellé,
Rostélyon megsüté,
Zsírban sült zsemlével szereti megenni.
Feszty Árpád (1856-1914)
Nyúlszeletek Kedvessy módra
Volt egy szakács, név szerint Kedvessy
Ki a nyúlhúst gombával kedveli.
Mártást csinált a konyakkal,
Tejszínnel és fehérborral,
Nem csoda, hogy jó kedve lett neki.
Kedvessy Nándor (1869-1960)
Töltött fácán Széchenyi módra
Volt egy gróf, úgy hívták, Széchenyi István
Nála a fácán volt élen a listán.
Libamájjal megtűzdelve,
Tokajival öntözgetve
Gesztenyepürével ette a menzán.
Gróf Széchenyi István (1791-1860)
Rákóczi túrós lepény
A konyhafőnök neve Rákóczi János
Azt gondolta, tésztából túl sok a mákos.
Túrókrémet kent hát rája,
Tojáshabbal variálta
Végül pedig lekvárral töltötte a rácsot.
Rákóczi János (1897-1966)
Somlói galuska
Volt egyszer egy főúr, Gollerits Károly
Kitől az édesség nem esett távol
Háromféle piskótalap,
Sárgakrém és csokialap,
A Somlói galuskáról lehull a fátyol.
Gollerits Károly, a Gundel étterem főpincére
Hozzávalók:
Végy egy klasszikus szerelmi háromszöget, az mindig beválik. Mindjárt az elején pácold be néhány lovagkori ízesítővel, kis boszorkánysággal, mérgezett gerellyel, dárdával, sárkánnyal, s hagyd rajta ezt a pácot, amíg az egész aromát átveszi.
Legfontosabb hozzávalók: a megcsalt férj, esetünkben egy érző szívű, könnyen befolyásolható király, (legyen a neve Márkás, hogy nemes minőségét ezzel is jelezzük), a félrelépő feleség, aki születésénél fogva ír királylány (nevezzük őt nemes egyszerűséggel Izének), és ama bizonyos harmadik, egy lovag, aki a királynak unokaöccse, Tisztán, minden hozzáadott pancs nélkül.
Hogy az ételben lévő ízeket még jobban kihozzuk, adhatunk hozzá még egy nőt, kiegyensúlyozottabbá válik az ízharmónia. De ezzel csak a főzés legvégén fűszerezzük meg az ételt. Legjobb, ha az egyszerűség kedvéért ezt a nőt is Izének fogjuk hívni. Kellenek még ármányos ellenfelek, egy gonosz törpe, hűséges vagy épp hűtelen szolgák, szolgálók, csatlósok, lovagok, barátok.
Elkészítés:
Ahhoz, hogy a házasságtörés tényét bevegye az emberek gyomra, a hősöket egy-két éven keresztül áztatnunk kell egy csipetnyi végzetszerűséget, két kiskanálnyi boszorkányságot tartalmazó fűszeres páclében. A pácolás ideje alatt, mielőtt Márkás főhősünk egyáltalán feleségül vehetné a gyönyörű, aranyhajú Izét, fontos hogy a lány egy-két ízben találkozzék Tisztánnal, így kapcsolatuk korábbi legyen, mint a házasság. Első alkalommal az ír királylány titkos gyógyító erejével mentse meg a lovag életét, akit mérgezett gerely sebzett meg halálosan. Pikánsabbá tehetjük ételünket egy borsos fordulattal, például azzal, hogy a mérgezett gerellyel épp Izé nagybátyja, Mohó sebesítette meg Tisztánt.
A második alkalommal szabadítsa meg Tisztán a gyönyörű királylányt egy szörnyű sárkánytól, aki épp el óhajtotta őt fogyasztani. Tovább borsozzuk a páclevet azzal, hogy időközben Tisztán már kioltotta Mohónak az életét, a szabadító tehát épp a nagybácsi gyilkosa. Ily módon igazán kevés esély tűnik arra, hogy a fiatalok között szerelem szövődjék. Azonban itt még csípősebbé is tehetjük a páclevet azzal, hogy Márkás király épp lánykérőbe küldte el unokaöccsét, Tisztánt Írországba. A sárkánytól megmentett Izé zokon veszi, hogy Tisztán nem önmagának, hanem uralkodójának kéri őt feleségül.
A jól megpácolt főhősöket ekkor bájitalos-boros pecsenyelében jó alaposan átsütögetjük: Útban Márkás királyhoz Tisztán és Izé véletlenségből iszik abból a szerelmi bájitalból, amit Izé anyja a nászéjszakára szánt a királynak és arájának. Az italt Izé szolgálójának, Brahinak kellett volna őriznie, de figyelmetlensége miatt az ital a királylány és a lovag kezébe kerül. Ennyi végzetszerűségnek senki sem tud ellenállni. A fiatalok ott helyben egymáséi lesznek. Jó sokszor.
Csak ezután érkezik meg a gyönyörű Izé Márkás királyhoz.
A pompás esküvő után aranyhajú Izét félre kell tennünk, mert már túlságosan is átsült. Ezért a nászéjszakán a történtekért felelős, ámde hűséges szolgálóval kell őt helyettesítenünk. Vigyázzunk azonban, hogy Márkást és Brahit csak angolosan süssük át, hogy kellően véres maradjon. Ellenkező esetben kiderül a turpisság és az egész kaját dobhatjuk ki a kukába.
A végzetszerű szerelmet Tisztánnak és Izének nem sikerül leküzdeni. Ízesítsük a történetet kakukkfűvel, tűzdeljük meg titkos erdei találkozásokkal. A szerelmesek titokban újra és újra hálnak egymással, és igaz ugyan, hogy a végtelenül jóhiszemű és gyanútlan Márkás király mindebből nem vesz észre semmit, de ármányos szolgái - köztük a gonosz törpe - jól felpaprikázzák az uralkodót a házasságtörésről szóló hírekkel.
Most kell berántanunk a történetet: Hintsük meg
liszttel a fiatalok fekhelye közötti utat, s a nyomok a napnál világosabban elárulják, hogy az éjjel a királyné és a lovag összeszűrték a levet. Ne higgyünk azoknak, akik itt azonnali flambírozást vagy füstölést ajánlanak, már ami Tisztánt és Izét illeti. A szerelmesek csodával határos módon többször is megmenekülnek a király haragjától, újra és újra megaltatják a gyanúját, hol azzal, hogy meztelen kardot fektetnek maguk közé, hol azzal, hogy Izé - némi furfanggal - kiállja a tüzesvas-próbát. Ám végül Tisztánnak mégis el kell hagynia a király udvarát.
Ettől kezdve Izé látszólag zavartalanul fődögél tovább Márkás királlyal, Tisztán pedig messze földön pusztán azon az alapon vesz oldalbordaként maga mellé egy nemes hölgyet, hogy őt is Izének nevezik. Ez a leányzó a fehérkezű Izé. Vigyázzunk, Tisztán semmiképp sem habarodhat bele a feleségébe!
Ettől kezdve apránként mind több ürmöst kell csepegtetnünk a történethez. Tisztán sohasem lesz boldog a második Izével, még arra sem képes, hogy asszonnyá tegye őt, szerelme kizárólag aranyhajú Izéhez köti. Inkább kalandokra indul. S mivel a lovag most sem vigyáz magára, megint mérgezett sebet szerez, s megint csak az aranyhajú Izé lenne képes meggyógyítani. Aranyhajú Izé el is jön Tisztán hívására, azonban Fehérkezű Izé igazi női bosszút áll: elveszi a reménységet Tisztántól, hogy szerelmét még egyszer megpillanthatja. Ármányosan azt hazudja, hogy fekete vitorlás jön, holott a hajó fehér vitorlával közeleg, ami Izé jövetelének jele. Így a lovag meghal, mielőtt gyógyítója elérkeznék hozzá.
Aranyhajú Izé nyomban utánahal szerelmének. - Kész az ebéd.
Jó étvágyat!
Szárnypróba 1.
Volt egy úr Athénban, úgy hívták: Platón
Sohasem utazott autó platón.
Kifőzött sok szép ideát,
Barlangból néztük csak ideát,
S közben élveztük a Lakomát nagyon.Szárnypróba 2.
Volt egy úr Párizsban, a neve: Hugó.
Töltőtollán, sajnos sose volt dugó.
Jean Valjean sztoriját nyújtotta,
Jött bele túró meg káposzta,
Rétes lett abból, nem Nyomorult brugó.Szárnypróba 3.
Volt egy úr Csesztvén, úgy hívták: Madách
Hiába jött az anyai tanács
Nem volt a neje hű,
Ezért oly keserű
Paradicsomban a mennyei kalács.