Elisabeth
Arrabona:
Kolbászos
paprikáskrumpli kolbász nélkül a la Závada
Hozzávalók:
1 kg burgonya
1 nagy fej vöröshagyma
1 kanál őrölt paprika
1 evőkanál disznózsír
1 szál mangalica kolbászt felejtünk el venni.
Szabina lustán
végigsimított feszes selyemharisnyáján és a kakukkosra pillantott. Ideje
kimenni a konyhába, gondolta, és tökéletesre faragott falábain kibicegtünk.
A reformkonyha kövén aranyszínben csillant meg a lenyugvó nap, amikor
megszólalt a mobiltelefon volna ha, de még nem találtuk fel, miért is a
bejárati csengő visítása törte meg a koradélután festői nyugalmát.
Szabina egyetlen csúszással
az ajtóban termett. Persze elfelejtettem, hogy tegnap kentük fel az előszobát
szilikonnal!
Minden benyomultunk a szobába és a kikészített késekkel nekiálltunk a nagy
halom burgonya meghámozásának.
Már útközben fogadtak, hogy a menü kolbászos paprikáskrumpli lesz kolbász
nélkül, mint a rendszerváltás óta mindig.
Imrus, javíts ki ha rosszul mondom, pont húsz éve annak.
Johann elvágott ujjából folyik a patakvér. Lekötözzük.
A hátsó szobából kilépő, öltözékét rendezgető Szabina nagy lábast vesz elő,
beleteszi a zsírt. Akármibe fogadunk, hogy ezt a lábast a keservesen
összekuporgatott Spar-pontokból vette!
Francim gyűjtögette, az is vitte sírba! A sok cigarette, hogy legyenek
pontjai.
A forró zsíron fonnyadó hagyma csípős szaga az agysejtjeinkig hatolt. Imrus
beszélt. Mindenről tudott, mindenről volt véleménye, mindenütt ott volt, ahol
jelentős esemény történt az elmúlt száz évben, csak Szabináról maradt le
folyton. Ma is bosszankodott magában, miközben Johann elégedett képére
sandított.
Johann paprikát szórt az üvegesre pirult hagymára, majd rázuttyantottuk a
felkarikázott krumplit a Spar-fazékba. Szabina fedőt tett rá. Imrus már a
kamatemelés hatásánál tartott, amikor felforrt.
Várunk, míg puha lesz.
Foszlós kenyér, ropogós
csemege uborka és Schiller bor illik hozzánk.
