|
Éva de genere Rumbold |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
fehér, és bizony hogy nem békesség a viszály, nem borsó a bab, nem varjú a sirály ne kutass e szonettben értelemér'- Aki a lépcsőn végigmegy, az felér,És Misi, Mihók, Miska egyként Mihály; ha sok sört ivott, mind a négy kijár, zöld húslegyet megvitat ott a kedély. S hol tapsifüles bújt, ott nyúl is lapul,lötyögő tejfogon nem esik fogás; ne tiporjatok reá durván, vadul. Nem lesz jó e vers, hangsúlyos, nem morás, Lőrincke sír, mert édesanyja fásul: Mi az ebéd, mama? omlett vagy tojás? karambol, Gyorsabban repül, mint a seregély, Egész lakást morzsázva barangol, Költővel sóhajtok, sekély e kéj. Röpül váza, album és ereklye,Dühöm már az őrülettel határos, Ebugatta csintalan gyerekje! Most új módszer jön, durva, tatáros. De csillapodik bennem a vadállatSzívem húrja mosolyára pendül Ahogy simogatja a patámat, Lábujjaim válogatva lent ül, S kiderül a szülői láthatár... Megpuszilom - már várhat a tatár.
|
|
|
További munkásság lásd: |