|
Versek, stíl-paródiák:
A szegénység átka (József Attila)
"Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet.
Sósat, sósat, jó ropogósat.
Aki vesz, annak lesz, aki nem vesz, éhes lesz."
Pékségnek az ablakán
néznek be a gyerekek,
nyáluk csorog nagy bambán,
ott lógnak a perecek.
Isteni a perecszag,
korgatja a gyomrokat.
Ízlelni csak gazdagnak,
Vehetnek ők jó sokat.
A szegények éheznek,
A kenyérre sem telik.
Perecet ők nem vesznek,
Így örömük nem lelik.

|
Az Ismeretlen Kollektív Költő versei:
Szobámban...
Szobámban kerülvén. Lám megint odaszállt
az asztal teríték, babgulyás maszkabált
rendezett " feketén" . Örvénylő levegő
illant. Tébolyult tűz csapata? Hebegő,
kecskerágó, pitypang jakobinusok rőt
sapkája fölött ég, csűrdöngölő fenyőt
feszít szét az erő, ellipsziseket ejt
karabélyom helyett töltőtollam. Felejt
s ágyazom. Ágyasom, léleklátó lennél?
Szemed gödörében füled, odabenn lé.
Vajon a babgulyás. Suhintott szeleket,
fellegjáró csillag-füzér csillog neked.
Hintalóval nyihog, háryjánoskodik.
Pellengér mákonya elsüllyedt. A ladik!!!!
|