|
|
|
ANNA
d. g.
FOLLINUS
|
|
18. Tizennyolcadik töredék:
"A madár a holdnak
felesége" |
Irodalmi munkássága |
|
|
|

|
|
|
Stephanus:
Mottó: (írta Rímrémítő Ottó)
Volt egyszer egy
leány, úgy hívták, hogy Anna
Diplomáját este szögelné a falra
De előtte jót mulattak
"Jaj, de hisz az nem fal: ablak!"
Most már az üvegest várja három napja.
|
Viola d.g. Exiguum: Egy limerick
Anóka
Melpomené múzsa kegyeltje Anóka,
BéeME ajánlat jött neki kapóra.
Már azóta koordinál,
(Közben verset komponál),
Csak hát... jól elpártolt Rilkétől azóta.
|
|
|
|
Hozzá írt versek:
Thomas de comitatu Tarjan:
Fol-linus An-na:
A CSÓKBOKOR
(farkas szonett
Leonardo da Kahlo Csikszentmihályi festményszobrára)
Miként a csipkecserje
forró lángimája,
úgy izzik lázban, éjre éj, a csókbokor.
Piheg, picit lihen szép szája tátikája,
körötte fű, fa, ég könyörgő bókcsokor.
Pazar magát nem oltja
zöldrügyű puszikba,
kis cupp-cupp ágat teste nem növeszt soha,
csak pille-nyelvnek őrzi tartogatva titka,
levél-szemérme szemnek bársonyos moha.
Száz ajka jambusában ott (ti-tá)
az öncsók,
fog, nyelv, íny nyelvvel, ínnyel kötne úniót,
madárkák csőre csív, a fészkek-mélyi kancsók,
az iddki! iddki! csók igér száz földi jót –
szól csóktanának üdve mégis elhalón:
tá-titi-tátá számára mindcsupán talon…
nem csattanhat sosem
adóniszí kolón.

|
Thomas de comitatu Tarjan:
"FOLLINUS ANNA": Balladácska
Kicsinyítő képzőimnek,
szeretettel
Testem piciny rímcsupor,
legtöbb szemem brillke -
szempilláján útipor,
betoppant ma Rilke.
"Amforácska, a szádat!
Ajkaidat, szilke!"
Csupor-szinonimákat
szótáraz rám Rilke.
Rángó száján nincs lakat ...
(ne halld Malte Brigge!);
vágyaival jóllakat? -
Téved, doktor Rilke!
Piktor-társa járt itt ma,
modellvadász Klimtke,
visszhangzik a test-ima ...
Ne idd aktom, Rilke!
Tüzes vagyok, láng-angyal,
nem hugi, sterilke -
ne közelíts szó-langgyal,
térülj haza, Rilke!
AJÁNLÁS
Fejem fájdul, spleen elönt,
jöjj, Demalgon, Karil!
...Én mégis szeretem Önt,
Rainer Maria Ril.
|
|
|
|
VdgE:
Ó,
ha Anna
most itt lenne,
kiflit enne,
- egyet venne,
egyet csenne,
mit se bánna, -
lekvárt kenne,
sajtot szelne,
jó nagy kanna
kávét inna,
cukrot benne
sokat tenne;
mit se bánna,
kit ne szánna,
egyet várna,
rá nem unna -
drága Anna!

|
Róla írt fordított
Bakos meghatározás
Attila d. G Catus:
"A népies operációs rendszernek Balatonfüreden
élő szülőanyja"
|
|
|
|
Róla írt tanulmány:
Thomas de comitatu Tarjan:
Részlet a "Follinus Anna
élete és kora" című monográfiából
Jóleső érzéssel lapozza
fel az olvasó Follinus Anna harmadik, Perzsa
parázslás című verseskötetét. A Junior Rilke- és Milka-díjas
költőnő, mint a fülszöveg találó szavai is rámutatnak, a puritán
idegzetköltészet elkötelezettje. Nem tetszeleg Putifárné, Boleyn Anna vagy
Lady Gaga számára különben testhez álló szerepében, mert – mint írja – "Nem
vagyok én madám, rökamíri, / sem nem fagyalfagylalt, bagaméri, / versem ha a
bokorrímet méri, / legyek csupán oceáni, éri".
A modern bionő
összetéveszthetetlenül egyéni hangja ez, orientálisan színezett nyugati
poézis, a mediterrán fények jellegzetesen arktoid és antarktoid
lecsapódásaival. Napjaink német irodalomtudománya indokoltan tartja számon ezt
az ülepítően felkavaró stíltávlatot a "der erotolyrische Engeltext" terminus
technicusával. Izzik a költeményekben valamennyi szó, mondhatni: valamennyi
pont és vessző; a mindent elsöprő fiatal ének a hamut is zsarátnak mondja, s a
Mammutban már nem is a Mammut 2-őt, de a Mammut 3-at álmodja. De magába
szippantja a karcos hölgydalost az akusztiko-vizuálisan felkulisszásított múlt
karneválja is. „Mélybe vetette magát a / rőtes-barna Caravaggio-oltár, / midőn
a két porcukor apáca / köldökére ráomoltál” – írja megrendítően egy háborgó
lelkű sekrestyésről, aki a mindennapi perselyfosztogatás helyett áldozott
váratlanul a vörös márványon felmeztelenülő szépségnek. A ,magát a’ – ,apáca’
rímből az igazi versbarátok kihallják, hogy a jobb köldökű kolostorlakónő
Agáta néven térdepelt és térdepeltetett. A képzőművészeti asszociációk
kibomlásának különösen kedvez, hogy a méltatlanul elfeledett pestszenternői
piktor, almárium-építő és szélsebesség-mérő, Hortobágyi-Hangelmayer Gepárd
pompás vádlitanulmányait sem kell nélkülöznünk a versekkel szomszédos
oldalakon – nem hiába tartották a mestert a legjobb magyar
Achillesín-festőnek.
Csupa bugyor a
kötet, vagy – elszakadva az e versvilághoz frusztroszuverén zsinórmértékül
szolgálni képtelen, avíttas dantei allúzióktól – egy húsevő növény nyaktilós
kelyheinek együttese, melyekbe a szómágia ellenállhatatlan sodrásával hullanak,
hullásával sodródnak a metaforológiai remeklések, például: "Csattan a
kancsóka-csók, / ahogy kancsó-kacsók / simítják lelkiségeim". S akkor még
említetlenül maradtak a zuhanyrózsa-virágénekek, a cocacola-ellenes
léthimnuszok, a tízórai-készítés mindennapi örömeit daloló versfóliák, a
snookeráhitatot dákózó versfóliók. Örömmel vettük tehát a hírt, hogy a művek
javának katakurd nyelvre történő átültetése folyamatban van.

|
|
|
|
Születésnap:
május 31. Névnap: július 26. |
|
|