Művek:

Műfordítás

Viola d.g. Exiguum:

AZ ÉGETŐ VÁGY FELSZÍTJA REMÉNYEM

Az égető vágy felszítja reményem, 
Mert hiszen Ámortól sugallt útamon
Ővele olyan gyakran találkozom,
Kihez annyiszor irányítom léptem.

Kegyetlen édes Medúzám, szépem,
Ha bájos lényed szememmel láthatom,
S a remény, hogy veled találkozhatom
Teljesen megzavar, lebénít éppen.

Valójában nem is meglepő e tény:
Ha előttem áll ez az isteni lény,
Élettelen szoborrá leszek, tudom.

Ez az átváltozás nagy bánatomra, 
Mindig megnémít, szám nem nyílik szóra:
S e csönd legalább jelzi hódolatom.

Az eredeti:

L'ARDENT DÉSIR, QUI D'ESPÉRER M'ABUSE

L'ardent désir, qui d'espérer m'abuse,
Si bien la voie au penser d'Amour montre,
Que bien souvent devant moi je rencontre
Celle pour qui tant, et tant de pas j'use.

Mais quand ma douce, et cruelle Méduse
Fait à mes yeux de soi si belle montre,
L'esprit vital, d'admirable rencontre
Tout éperdu, son devoir me refuse.

Vraiment aussi point je ne m'émerveille,
Si rencontrant tant divine merveille,
Ainsi que mort je deviens froide image.

Mais j'ai grand deuil que ma métamorphose
Ne me permet de dire quelque chose,
Ou prosterné, du moins, lui faire hommage.

 

Viola d.g. Exiguum:

E MAKULÁTLAN ARANYGYŰRŰ ÍVÉN  

E makulátlan aranygyűrű ívén
Téged és magamat együtt láthatom.
Hit és hűség: A hitet el nem hagyom.
Szőkeséged túltesz az arany színén.

Ha könny hull reá: bánatod hírén,
A kedvem én is rögtön gyászba hajtom.
Neved mélyen szívembe vésve hordom.
Legbensőbb titkom holtomig vinném.

Hűsége gyémántot ölel körül,
Szívem, hogy neked szolgálhat, örül;
Megtart, legyen a sors bármi kegyetlen,

Mert végül, sem erő, sem tűz nem képes
Felemészteni egy gyémántot, (Édes,)
Minden baj dacára kitart szerelmem.

Az eredeti:

A CET ANNEAU PARFAIT EN FORME RONDE

A cet anneau parfait en forme ronde,
Ensemble et toi, et moi, je parangonne.
La foi le clôt : la foi ne m'abandonne.
Son teint est d'or : moins que l'or tu n'es blonde.

S'il est semé de larmes : trop abonde
L'humeur en moi, qui proie au deuil me donne.
Si un écrit au dedans l'environne
Tu m'es au coeur en gravure profonde.

Sa foi retient un diamant lié
Et mon service à toi tout dédié
T'arrêtera ; tant sois cruelle, ou dure,

Et puis, ainsi que ni force, ni flamme
Peut consumer un diamant, (Madame)
Malgré tout sort sans fin mon amour dure.