Művek:

Műfordítások

Viola d.g. Exiguum:

A szerelem zsarnokságáról

Egy nap visszaadta szívem. Holott
Nem adta vissza, csak kölcsönbe vette.
Meglett a szívem, fogadtam nevetve,
Mint ki mennyből ajándékot kapott.

Nehéz kölcsön volt – hamar elfogyott,
Mert hirtelenül újra visszavette,
Most aztán hisztizik és kínoz egyre.
Az a nevetés nekem sokba volt!

Mit akart vajon? talán igazolni,
Más élni szívvel és más – szívtelen?
Vagy a használatért jól megsarcolni?

Kacaj, mely miatt elhiteti velem:
Engedély nélkül nem szabad, nem lehet
Bármit gondolni – De nem is merek!

Az eredeti:

(Du) tyrannie d'amour

Elle m'avait un jour mon coeur rendu,
Non pas rendu, prêté, que dois-je dire ?
J'avais mon coeur, et moi fier et de rire,
Comme d'un don des hauts cieux descendu.

Mais, ô dur prêt, je l'ai brièvement dû,
Car tout soudain elle à soi le retire
Puis le me geint et puis le me martyre.
Ris malheureux, que tu m'es cher vendu !

Que pensait-elle ? éprouver la mesure
De moi sans coeur et de moi coeur ayant ?
Non, mais plus tôt se payer de l'usure

D'un mien ris bref, et me faire croyant
Que je ne dois, ni peux, ni ose
Sans son congé penser aucune chose.

Békét nem találok, nem is hadakozok

Békét nem találok, nem is hadakozok:
Remélek és félek, megfagyok és égek,
Mennybe felrepülök, szakadékba érek,
Mindenkit ölelek, senkit át nem fogok.

Nem zár, nem nyit ajtót az, aki megfogott
Nem törődik velem, ámde néz, ha nézek:
Nem élénkít semmi, unalmat se érzek,
Szerelem meg nem ölt, meg sem szabadított.

Szemem nélkül látok, hang nélkül kiáltok :
Óhajom elvész és segítséget kérek,
Másokat szeretek, magamat gyűlölöm,

A gyász megnyugtat, nevetve panaszlok:
Egyformán tetszik a halál s az élet:
Éltem temiattad zajlik így, szeretőm!

Az eredeti

Paix je ne trouve, et n'ay dont faire guerre :
[Pace non trovo, et non ho do far guerra]
(Francesco Petrarca szonettjének francia fordítása)

Paix je ne trouve, et n'ay dont faire guerre :
J'espere et crain, je brulle, et si suis glace 
Je vole au Ciel, et gis en basse place : 
J'embrasse tout, et rien je ne tien serre.  

Tel me tient clos, qui ne m'ouvre n'enserre, 
De moy n'a cure, et me tourne la face : 
Vif ne me veut, et l'ennuy ne m'efface 
Et ne m'occit Amour ny ne desserre. 

Je voy sans yeux, sans langue vais criant : 
Perir desire, et d'ayde j'ay envie : 
Je hay moymesme, autruy j'aime et caresse : 

De deuil me pais, je lamente en riant :  
Egalement me plaisent mort et vie : 
En cest estat suis pour vous ma maistresse.