Művek:

Műfordítások

Viola d.g. Exiguum:

Clément Marot:
VIII A TISZTA SZERELEMRŐL

Szerelmes vagyok, Vénusz engem csodál
Szerelmemért ott, hol ő megbukik:
Hölgyem becsülete oly magasan áll,
Annyira tiszta, minden szennyet utál,
A jót keresi mindig, ebben nem alkuszik.
Másként szeretni őt, mint illik, oly brutál,
Oly durva lépés lenne, nem menti semmi;
Pedig elbűvölő mindenek felett,
Ám szíve oly tiszta és oly emelkedett:
Úgy szeretem, hogy nem merem szeretni.

(az eredeti)

Clément Marot :
VIII De l'Amour chaste

Amoureux suis, et Venus estonnée
De mon amour, là oů son feu deffault:
Car ma Dame est à l'honneur tant donnée,
Tant est bien chaste, et conditionnée,
Et tant cherchant le bien, qui point ne fault,
Que de l'aymer aultrement, qu'il ne fault,
Seroit ung cas pas trop dur, et amer:
Elle est (pourtant) bien belle, et si le vault,
Mais quand je sens son cueur si chaste, et hault,
Je l'ayme tant, que je ne l'ose aymer.

Viola d.g. Exiguum:

KLAUDIA KIRÁLYNÉ HALÁLÁRA

Itt nyugszik, Claude, a francia királyné,
Ki túlságos korán lett a halálé
Így szólt lelkéhez (könnyekkel szemében):
«Szellem, miért élsz gyászban, szenvedésben,
Mi dolgod van még e földi világban?
Eleget éltél baj- s háborúságban:
Élj eztán békén a tündöklő égben,
Ott kelj új életre e lankadt testben.»

Eljött a halál, s mindent bevégeze.
Hófehér liliom, menyét éjfekete;
Fekete bánat, fehér ártatlanság.
Várja őt fenn a mennyei magasság,
Leljen valahára békét árva lelke,
Istenem, tehozzád jusson fel a mennybe.

Az eredeti:
V. DE LA ROYNE CLAUDE
(1524)

Cy gist envers Claude, Royne de France,
Laquelle avant que Mort luy feist oultrance
Dit à son ame (en gettant larmes d'oeil) :
« Esprit laissé de vivre en peine et dueil,
Que veulx tu plus faire en ces basses terres?
Assez y as vescu en pleurs et guerres :
Va vivre en paix au ciel resplendissant.
Si complairas à ce corps languissant.

Sur ce fina par mort qui tout termine.
Le lys tout blanc, la toute noyre hermine;
Noyre d'ennuy, et blanche d'innocence.
Or vueille Dieu la mettre en haulte essence,
Et tant de paix au ciel luy impartir.
Que sus la terre en puisse départir.

Viola d.g. Exiguum:

RONDÓ (DRÁGA JÉZUS)

Drága Jézus, Isten egyszülött Fia,
Kivel eget-földet alkotád vala,
Könyörülj rajtam, teremtményeden;
Mert ellened oly sokat vétkeztem,
Hogy egész lelkem gyászba fordula.

Drága tested keresztfára juta,
Meghalván lelked pokolra szálla.
Egész világért, nem csak érettem,
Drága  Jézus.

Melyre felfeszíttetél, az a fa,
Mennyek országába utat nyita
A bűneinkért nem ér veszedelem;
Megfizettél, Nálad a segedelem;
Fedezd el, miket tettem valaha,
Drága  Jézus.

(az eredeti)

RONDEAU LXXVII

O  bon Jésus, de Dieu éternel filz,
Qui avec luy les cieulx et monde feis,
Las ! prens pitié de moy, ta créature;
J'ay contre toy tant faict de forfaicture,
Que tous mes sens en sont de dueil confitz.

En une croix tout ton corps fut affix,
Où par ta mort les enfers tu deffitz.
Non pour moy seul, mais pour toute nature,
O bon Jésus.

En ceste croix où tu fus crucifix,
De Paradis le chemin tu reffis.
Et d'iceluy feis à tous ouverture.
De tous delictz tu as la couverture;
Couvre les miens, et ce qu'oncques meffeis,
O bon Jésus.

Viola d.g. Exiguum:

RONDÓ (NAGYPÉNTEKRŐL)

Gyászt vagy örömet élek át szüntelen:
Gyászt, mikor látom (e nap oly kegyetlen)
Megváltóm értem kereszten függeni;
Vagy örömet, mert poklomat szünteti
Kiontott vére, s maradok büntetlen.

Örülnék, mégis bús lett ez ünnepem.
Nagy örömem szomorúan üzenem.
Így hát nem tudom, mit kell kiküzdeni,
Gyászt vagy örömet.

Nevel az Úr, de van benne türelem,
S a halál, mely Őt elnyeli teljesen,
Gyászt vagy örömet tud nekünk küldeni.
De halálunk csak egyiket ülteti
Majd a lelkünkbe, azt várjuk csendesen:
Gyászt vagy örömet.

(az eredeti)

Du vendredi saint

Deuil ou plaisir me faut avoir sans cesse :
Deuil, quand je vois (ce jour plein de rudesse)
Mon Rédempteur pour moi en la croix pendre ;
Ou tout plaisir, quand pour son sang épandre
Je me vois hors de l'infernale presse.

Je rirai donc : non, je prendrai tristesse.
Tristesse ? oui, dis-je, toute liesse.
Bref, je ne sais bonnement lequel prendre,
Deuil ou plaisir.

Tous deux sont bons, selon que Dieu nous dresse
Ainsi la mort, qui le Sauveur oppresse,
Fait sur nos cœurs deuil et plaisir descendre :
Mais notre mort, qui enfin nous fait cendre,
Tant seulement l'un ou l'autre nous laisse,
Deuil ou plaisir.

Viola d.g. Exiguum:

Clément Marot:
Annának, hogy kegyébe fogadjon

Földi paradicsom, ha volt valaha,
Csak ott, hol te vagy – ez kétségtelen:
Ki azt keresné, hogy hol van ajtaja,
Aligha jutna túl oly érzéseken, −
Hogy meg kell majd bánnia mélységesen,
De boldog az, ki ilyen jóért szenved.

Hogy ki az, kinek szíved enged,
Ki ekkora szépséget megkaphatna,
Nem tudhatom, sajnos ez a helyzet.
Ha én, az lenne a boldogság maga.

(az eredeti)
 

Clément Marot
À ANNE, POUR ÊTRE EN SA GRÂCE

Si jamais fut un Paradis en terre,
Là où tu es, là est il sans mentir :
Mais tel pourrait en toi Paradis querre
Qui ne viendrait fors à peine sentir ;
Non toutefois, qu'il s'en doit repentir,
Car heureux est, qui souffre pour tel bien.

Donques celui que tu aimerais bien,
Et qui reçu serait en si bel être,
Que serait-il ? Certes je n'en sais rien
Fors qu'il serait ce que je voudrais être.

Viola d.g. Exiguum:

Clément Marot
Anna elutazásáról

Hadd tudjam, Anna, hová vezet utad?
Tudósíts róla, mielőtt elmégy.
Előled hogy rejthessem el gyászomat?
Mártír szívemtől bánatos ne légy.
Tudom, mi lesz majd; semmi mást ne tégy,
Csak vedd a szívem, átadom neked;
Vidd magaddal, hogy mély gyászát így elvedd,
amért távol vagy, itt maradtam árván;
S mivel szív nélkül tovább nem élhetek,
Hagyd itt a tiéd, Isten veled aztán.

(az eredeti)
 

Clément Marot :
DU PARTEMENT D'ANNE

Où allez-vous, Anne ? que je le sache
Et m'enseignez avant que de
Comme ferai, afin que mon oeil cache
Le dur regret du coeur triste et martyr.
Je sais comment ; point ne faut m'avertir
Vous le prendrez, ce coeur, je le vous livre ;
L'emporterez pour le rendre délivre
Du deuil qu'aurait loin de vous en ce lieu ;
Et pour autant qu'on ne peut sans coeur vivre
Me laisserez le vôtre, et puis adieu.

Viola d.g. Exiguum:

 

AZ ÚR IMÁDSÁGA

 

Mi Atyánk, ki ott a mennyben vagy fenn,
Dicső neved örökké szent legyen
Mihamarabb uralmad eljöjjön,
Legyen meg, mit akarsz, mennyben-földön. 
E napon is légy kegyelmes velünk:
Add meg mai szokásos kenyerünk.
Bocsásd meg, mit tettünk: bűneinket,
Ahogy mi is minden ellenünknek;
És ne engedd, hogy alant, e földön
Bennünket a kísértés legyőzzön;
Az aljastól, ármányostól, rossztól,
Ó Atyánk, jaj, ments meg a Gonosztól.

Ámen

(az eredeti)

 

LA PRIERE DU SEIGNEUR

 

Pere de nous, qui es là hault es Cieulx
Sanctifié soit ton nom precieux:
Advienne tost ton sainct Regne parfaict:
Ton vueil en Terre, ainsi qu'au Ciel, soit faict:
A ce jourd'huy sois nous tant debonnaire,
De nous donner nostre pain ordinaire:
Pardonne nous les maulx vers toy commis,
Comme faisons à tous nos Ennemys:
Et ne permectz en ce bas Territoire
Tentation sur nous avoir victoire:
Mais du Maling cauteleux, et subtil
Delivre nous. O Pere ainsi soit il.

Amen

Viola d.g. Exiguum:

XXII IMÁDSÁG ÉTKEZÉS ELŐTT

Ó Urunk, Pásztorunk, Mesterünk,
Tekints ránk, kis csapatunkra,
Javaidat oszd meg most velünk,
Étvágyunk legyen javunkra,
Táplálj falatról-falatra,
Erősödjünk egész héten,
Az által, ki testünket adta,
Hogy sose maradjunk éhen.
Ámen

ÉTKEZÉS UTÁN

Örökkévaló Atyánk, azt rendeled,
Hogy a holnapért ne aggódjunk.
A sok jóért, mi kezedből ered,
Tiszta szívünkből hálát mondunk.
És mivel fontos neked gondunk,
Ételt és italt adtál testünknek;
Add, hogy Igédben is osztozzunk,
Mennyei kenyérrel tápláld lelkünket.
ÁMEN

(az eredeti)

XII PRIÈRE DEVANT LE REPAS

O Souverain Pasteur, et Maistre,
Regarde ce trouppeau petit,
Et de tes biens souffre le paistre,
Sans desordonné appetit,
Nourrissant petit à petit
A ce jour d'huy ta creature,
Par celluy qui pour nous vestit
Ung corps subject à nourriture.
AMEN.

 APRES LE REPAS

Pere Eternel, qui nous ordonnes
N'avoir soucy du lendemain,
Des biens que pour ce jour nous donnes
Te mercions de cueur humain.
Or puis qu'il t'a pleu de ta main
Donner au corps manger, et boyre,
Plaise toy du celeste pain
Paistre noz âmes à ta gloyre.
AMEN.