JÁTÉK A VERSFORMÁKKAL

 Anagrammák

Thomas de comitatu Tarján: 1/cS
 - avagy a Póth Irén utcából induló anagramma hang-ár mely az elviselhetőség határáig zúdul

Thomas de comitatu Tarján: Katakurd anagrammák

Stephanus de genere Bartolits: Katakurd anagramma

Viola de genere Exiguum: Egy anagramma-vers T. T. nevére

Viola de genere Exiguum: Katakurd anagramma

 Grádigrammák

Attila de genere Catus: Gradigramma

Stephanus de genere Bartolits: Gradigramma

Elisabeth de genere Arrabona: Kifordult grádigramma

Éva de genere Rumbold: Grádigramma

Viola de genere Exiguum: Grádigramma

 fatrasok

Silvia de genere Pápszi: Fatras

Viola de genere Exiguum: Francia fatras

Viola de genere Exiguum: Kettős fatras (Petőfi soraira)

Viola de genere Exiguum: Fatras (Vörösmarty soraira)

Stephanus Bartolits: Katakurd-bagamér fatras

Elisabeth de genere Arrabona: Fatras (Rilke soraira)

 Haikuk

Intarziák, szójátékok

Limerikek

Pantumok

Szonett-játék

Tankák

ANAGRAMMÁK

Thomas de comitatu Tarján: 1/cS
 - avagy a Póth Irén utcából induló anagramma hang-ár mely az elviselhetőség határáig zúdul

 1/cS - avagy
a Póth Irén utcából induló
anagramma hang-ár
mely
az elviselhetőség határáig zúdul

(62 évvel ezelőtt, 1939. szeptember 1-jén sorsdöntő esemény történt. A Tóték írója, akkor még csak Örkény István, vonatjegyet váltott Párizsban, hogy másnap hazautazzék, elváljon hűtlen feleségétől, Gönczi Flórától, és hamarosan eleget tegyen a 2. Magyar Hadsereg kötelékében őt az orosz frontra szólító behívónak, egy kiadós flekktífusszal lódítva meg alkotói fantáziáját.)

Késdobás, Irén...?
Síráson békéd,
Sírásód békén.
Kés- és bárd-ion,
Dán bér is Okés,
Bár idén ék sok,
Békádon is rés.
Noéd bárkés is,
Káin-bors Désé,
Ind sorsé - kábé -,
Nádkés Sobrié,
Kondásbéré is,
És, bíró s dékán,
Bódésé Sir Kán,
S bidésé orkán.
Bokád sír és én,
én és Borsikád.
Kísérés, bánod...?
Kérés: bánd is, ó! -
S.O.S., érdi bénák!

 

Thomas de comitatu Tarjan: Katakurd anagrammák

A
AD
RAD
KARD
DAKAR
TAKARD
DARUKAT
KATAKURD
TATADRUKK

E
TE
EST
REST
SERTE
RETESZ
ÉRZETES
ERESZTÉR
RÉTSZERTE
NÉPTESZTER
SZENTE PÉTER
SÖTÉT REPZENE
ÖN SZERET, PÉTER

A
AD
ADA
AKAD
DAKAR
TAKARD
DARUKAT
KATAKURD
KADARKUTI
KARDA-BUTIK
KARDAL-TUBIK

 

Stephanus de genere Bartolits:

Katakurd anagramma

a
ak
kar
akar
takar
urakat
rudakat
katakurd

 

Viola de genere Exiguum:

Anagramma-vers Tarján Tamás nevére

TÁNJA, MARS ÁT!

ÁRJA TANT MÁS!
TANÁRJA MÁST,
MÁS RAJ TANÁT
TÁRNÁ! S MA! TJA,
TAR TÁNJA MÁS.
S ÁRT MA TÁNJA?

MÁS: TATÁR JAN
S RAJÁN TATÁM
TÁN MA SARJÁT
S - NAJA! - TÁMÁRT
MARNÁ, S TÁJAT
JÁRNÁ, S MATAT...
ÁS TÁN RAJTAM?

MAJA RÁNTÁST,
S MÁJAT RÁNTA.
S MÁR A TATJÁN
MÁRTNA SAJÁT
MÁRNÁT. - A SAJT
MÁS TÁN RAJTA.

SAJNA, MÁRTÁT
SÁMÁN TARTJA:
SÁRMJA TATÁN
MÁJAS TANÁRT,
JÁSÁNT MARTA.

ÁSTAM RAJNÁT,
TARAJÁN MÁST.
MARTJA ÁSTÁN
MANTRÁS A TÁJ,
TANTRÁJA MÁS:

SÁNTA JÁRT MA!

 

Viola de genere Exiguum: Katakurd anagramma

a
ad
adu
daru
rudak
kurtad
rudakat
katakurd

 Grádigrammák

A Symposion Társaság új versformával kísérletezik: ez a

Grádigramma.

Alapját egy katakurd anagramma képviseli, egy x elemű, értelmes szavakból álló sor, amelyik úgy jön lértre, hogy az első szó egy hangból áll, a második két hangból, a harmadik három hangból és így tovább. Minden új szónak tartalmaznia kell az előző szavakban már szerepelt hangokat.

A grádigramma pedig a katakurd anagrammából készül úgy, hogy a strófa éppen annyi sorból és annyi szóból áll, ahány elemű az anagramma. Az anagramma elemei a verssorokban helyezkednek el éspedig úgy, hogy szigorúan a vers átlóját képezzék. Tehát az első szó a vers első szava, a második szó a második sor második szava, a harmadik szó a harmadik sor harmadik eleme és így tovább a vers végéig, ahol az anagramma utolsó eleme egyben a vers utolsó szava is. A rímek pedig körbezárják a legbelső sort, illetve páros sorszám esetén a belső két sort. (Rímképlete: abcdxdcba)

Attila de genere Catus

- a versforma keresztapja - a következő két katakurd anagrammát és a hozzátartozó remekbeszabott grádigrammákat bocsátotta közre:

1.

a
al
lat
halt
holta
holtam
hatalom

A kék eget már én nem láthatom,
Mert"al"-világiak közt ember: én daloltam.
Nem méri lat a láncomat, de mázsa.
Velünk, ki volt: halt az ifjú bagamér.
Jaj én, ki láncon holta jöttét várja!
Ezer barátom látom mindig, ezer holtam, sorban!
Örökre rab leszek, ezzel sújt a hatalom.

2.

á
ád
dám
dáma
dráma

Nomen est omen?

Á, nem kell színház máma!
Nem ád Garasért garast senki!
Vadásznak! Céljuk dám? Nem ám!
Egyebekért vágyik úrfi, dáma, bárki:
Aranyárt! Aranyt meg tűzbe! Dráma.

 

Stephanus de genere Bartolits

grádigrammája:

a
ak
rak
kara
tarka
karate
letakar
kertalak

Giwdul halála

A szájából lángnyelv csapott ki és megszólalt: Vártalak!
Ömlöttek ak, bék, cék felém mind a hét fejéből egyre
Amit, ha rak is sorba elmém, sok értelmet nem takar
De felharsan angyalok kara és lassan tisztul a kép
A lángnyelvek tánca helyébe tarka, színes világ lép.
Elbódít a varázs, de egy karate ütés felzavar
Elég volt, Giwdul, hogy hamis világod letakar rendre!
Villan egyet kardom -- és Giwdul már ártatlan kertalak.

 

Elisabeth de genere Arrabona:

Kifordult grádigramma

Tér-románc

É

TÉR
ÉRTE
TERÉZ
ENT RÉZ
TÉRZENE
TÉRD ZENE
FEZ TÉRDEN
TÜNDÉR FEZ

É
Mellette TÉ.
Övék a TÉR
Megdobban egy szív ÉRTE
Nem hívhatják máshogy, mint TERÉZ
Régi korok odvas fáin megcsillanó ENT RÉZ
Rikoltoz, jajong, füledbe hatol egy borzalmas TÉRZENE
Nyekereg ezerrel, mint öreg, macskás lábak keltette TÉRD ZENE
Hangja csak annyira illik a térre, mint rózsás FEZ TÉRDEN
Ahol Té Terézzel fújja az entrezet, fejükön pompás TÜNDÉR FEZ.

 

Éva de genere Rumbold:

Grádigramma:

a
fa
fal
fial
kifal
kalifa

A szomszéd nemrég, mint templom egere,
Egy fa, fél cipő vagyona, kenyere,
Gyémántot lelt fal kicsiny rése alatt
Most Dárius kincse fial neki kamat,
S Goerenje hűtőből homárt kifal Lacika.
Meggazdagodott hát jó szomszéd, mint kalifa.

 

Viola de genere Exiguum:

Grádigramma

a
ad
adu
daru
rudak
kurtad
rudakat
katakurd

A kertben az éjjel négy erős pata túrt!
Ez ad neked itt dölyfre elég okot már?
Ez lett adu ász tehát itt a kezedben?
Mondd hát, nem daru, vadkan verte fel tanyáját?
Nem óvták jó vasrudak a kert lapályát?
s te kan, a falat kikurtad? Én helyedben
most ütnék körbe új, erős vas-rudakat! Bár
tudnád, te is: így tesz minden jó katakurd!

  Fatrasok

Silvia de genere Pápszi:

Argument:

Fatras
a Symposion Társaság
örvendetes találkozásának alkalmára

Vers:

Terítve már a kisasztal,
Táskák, agyak, floppyk tömve.

Terítve már a kisasztal,
Mappák teli irattal, malaszttal.
A tudós társaság minden tagja eljöve,
Macska szaval fejébe húzott kalappal,
F. Bakosz a polcról haját tépve nyargal.
Újra együtt a kompánia sülve-főve.
Valamikor kialudt egy villanykörte,
Majd felhangzott az első katakurd kardal.
A szomszédból Csöpi tűrte nyögve.
Megírám fatrám néhány ügyetlen raggal, szóval
Táskák, agyak, floppyk tömve.

 

Stephanus Bartolits:

Fatras

Kedves Barátnéim és Barátaim !

Sajnos töredelmesen be kell vallanom, a mostani házi feladat - a fatras megírása - túl nagy nehézségeket okozott nekem, hiába próbáltam bármit is kiötölni-hatolni száztíz szótagban, csak nem sikeredett. Pedig elővettem a Kartographia által kiadott Nagy Világfatraszt is, hátha ad valami ötletet - de ezúttal nem adott. Nem maradt hát más mód a szeptemberi Symposoinra való felkészülésre, mint a régi Értesítők olvasgatása. Végigheveredtem hát egy gumifatraszon és újraolvastam a második katakurd-bagamér háború fordulatos történetét. Közben valószínűleg elaludhattam, mert reggelre felébredve határozottan emlékeztem a történet olyan részeire is, melyekről kiderült, nincsenek benne az Értesítő egyik számában sem. Közreadom hát álmomat, mely egy fatrasztikus élménnyel ajándékozott meg, hogy mégse maradjak házi feladat nélkül.

Álmomban pedig azt láttam, hogy a bagamér katonák egymás után állítják meg a derék katakurd polgárokat és arra utasítják őket, ismerjék el, hogy a bagamérek a legnagyobb, legnemesebb nép a világon. A legtöbb katakurd gyorsan motyogott valamit, csak hogy továbbengedjék, néhányan fityiszt mutattak a katonáknak, aztán iszkiri, futva bevetették magukat Katakurda sikátoraiba, ahol a bagamér katonák pillanatok alatt szem elől tévesztették az engedetlenkedőt. Több korosabb havár azonban egy kétsoros rigmust mondott a katonáknak, ami első hallásra olyan volt, mintha a bagamérek nagyságát éltetné, de érdekes módon a katonák dühödten kezdték lökdösni ezeket a polgárokat és csak hosszas inzultálás után engedték őket útjukra. A furcsa kétsoros így hangzott:

A KATAKURD NÉPNÉL NAGYOBB NINCSEN
CSAK A BAGAMÉR, KI EBBEN ELSŐ.

Késő este - még mindig álmomban sajnos - az egyik eldugott kiskocsma, a Kapatos Pemmikán egyik kis bokszában volt szerencsém meghallgatni néhány ifjú, de heves vérmérsékletű havár egytemista társaságában a kétsoros történetét. Igazából a vers a szabadsága visszanyerésében reménykedő katakurdok között terjedő, Krispin korabeli fatras, mely teljes tizenegy soros változatában a következőképpen hangzik:

A KATAKURD NÉPNÉL NAGYOBB NINCSEN
Nem osztozik hírnéven, sem kincsen
Hiába gyűl egén sötét felhő.
Sok bagamér hiszi, övé minden,
Szenved a katakurd vas bilincsen,
De egyszer majd jön egy könnyű szellő
Ismét boldog lesz, aki itt felnő
Masni lesz újra sok női tincsen,
Nem lesz kérdés, ki alsó, ki felső.
Havár egy sem gondolkodik lincsen,
CSAK A BAGAMÉR, KI EBBEN ELSŐ.

Ugyanakkor az első és utolsó sor egybeolvasva alkalmas volt arra, hogy a bagamér katonák úgy érezzék, a katakurd polgár eleget tett hűségnyilatkozatának. Egy darabig nem is volt probléma, azonban egy idő után a tizenegy soros teljes változat is eljutott a bagamérek táborába és attól kezdve hevesen inzultálták a két sorral hűségesküt tevő polgárokat.

Már éppen újabb történetet akartak mesélni az egyetemisták a katakurd ellenállás gyöngyszemeiből, csak arra vártak, hogy a pincér egy újabb üveg Fuszlivágót nyisson a szó megolajozásához, de ekkor ... felébredtem. Annyi időm maradt csak, hogy a fatras-t gyorsan papírra vessem és induljunk a Symposion ülésére. Így lett mégis házi feladatom az álommanók jóvoltából.

 

Viola de genere Exiguum:

Francia fatras és fordítása

(Argument:)

LA FEMME EST COMME UN ANGE.
QUI SE SOUVIENT AUX CIEUX.

(Vers:)

LA FEMME EST COMME UN ANGE.
Dis-je vrai? Ou bien mens-je?
On le lit dans ses yeux:
Son cœur est sans mélange.
Et c'est Adam qui mange
La pomme, oui messieurs!
Fi de ces goûts vicieux!
Elle, presse l'orange
Au goűt délicieux...
Est bien pres de la fange
QUI SE SOUVIENT AUX CIEUX.

(Argument:)

OLYAN A NŐ, MINT MENNYEI ANGYAL
AKI EMLÉKSZIK MÉG AZ EGEKRE.

(Vers:)

OLYAN A NŐ, MINT MENNYEI ANGYAL
S ne gondold azt, hogy e tétel kancsal.
Épp csak nézz az ártatlan szemekbe,
Szinte hallod: szól mennyei kardal
Űzte bár Mihály a lángos karddal,
Oly tiszta ő, mint egy szent ereklye, –
Tudjuk – Ádám az almát megette,
Bár kínálta Éva őt naranccsal,
Ádám az almát jobban szerette;
Velejött hát, szigorú paranccsal,
AKI EMLÉKSZIK MÉG AZ EGEKRE.

 

Viola de genere Exiguum:

Kettős fatras (Petőfi soraira)

Argument:

GYERMEK VAGYOK, GYERMEK LETTEM ÚJRA,
LOVAGOLOK FŰZFASÍPOT FÚJVA!

Vers

GYERMEK VAGYOK, GYERMEK LETTEM ÚJRA.
Fülemben zsong, jajong az ősz húrja
Kopaszodik fejemnek a burka,
Nem kell már a gyomromnak a hurka —
Protézisem csattog, amíg nyúzza
Fejem reszket, eszem nagyon kurta:
Elfelejti, hová lenne útja
Jobb is, hisz a vége csak egy urna.
Lelkem mindez mégse nagyon fúrja,
Hintalovon magamat kihúzva:
LOVAGOLOK FŰZFASÍPOT FÚJVA!

Ellenargument:

LOVAGOLOK FŰZFASÍPOT FÚJVA,
GYERMEK VAGYOK, GYERMEK LETTEM ÚJRA!

Vers:

LOVAGOLOK FŰZFASÍPOT FÚJVA,
Ülepemen lötyög a bőr súlya!
Ókulárém szódásüveg kútja,
Szememet a csipa szinte szúrja,
Kezem reszket, míg az orrom túrja,
El-elcsöppen, mielőtt kifújna!
Párokat, ha látok összebújva,
S olykor egy-egy nő után fordulva
- Másképpen nem mondhatom, csak súgva -
Nem tudom már, mi a Káma-Szútra;
GYERMEK VAGYOK, GYERMEK LETTEM ÚJRA!

 

Viola de genere Exiguum:

Fatras (Vörösmarty soraira)

Argument:

ÁBRÁNDOZÁS AZ ÉLET MEGRONTÓJA,
MELY, KANCSALÚL, FESTETT EGEKBE NÉZ.

Vers

ÁBRÁNDOZÁS AZ ÉLET MEGRONTÓJA,
Ebben rejlik e földi lét mottója,
Ebben csúcsosodik ki az egész,
A szülői tanács falrahányt borsója,
Kútrajárás során eltörött korsója,
Lidérc, aki az ablakon benéz,
Falban eredt verőeret becéz,
Be nem dobott szelvény kihúzott lottója
- ami eddig minden terhet tetéz!
Így áll Prométeusz leláncolt bronzszobra,
MELY, KANCSALÚL, FESTETT EGEKBE NÉZ.

 

 

Elisabeth de genere Arrabona:

Fatras (Rilke soraira Tandori Dezső fordításában)

Argument:

Készülj, Uram. Nagy nyáridőd letelt.
Napóráinkra jöjj el árnyvetőnek.

Argument:

Készülj, Uram. Nagy nyáridőd letelt.
Napóráink lemerült elemmel,
kitéve szélnek esőnek
rúdjukkal zord egekre merednek.
Gyümölcs, mi volt megerjedt,
zöldek tovább nem érlelődnek.
Így maradsz már, szinglinek belőve!
Társkereső többet nem szpemmel,
Fészbukon írsz vagy gugli felhőben,
Alleeban plázázni ne tervezz,
Napóráinkra jöjj el árnyvetőnek.