A tanka

Tartalomjegyzék:

Stephanus Bartolits: A tanka
Elisabeth de genere Arrabona: Tanka a hajnali buszhoz
Attila de genere Catus: Nyolc tanka a hajnali buszhoz
Viola de genere Exiguum: A Szeptember végén mint tanka (és még néhány)

Stephanus d.g. Bartolits:

Kedves Barátnéim és Barátaim !

... Sokat verseltünk az elmúlt években különböző versformákban: a limerick, a fatras, a clerihew, a haiku mind felkerült a palettára. Eközben azonban méltatlanul elfeledtük a haiku ősét, a tankát. A tanka egy olyan 31 szótagos japán versforma, melyből az első három sor - eredetileg legalábbis - egy természeti képet fest le, majd az utolsó két sor egy ehhez kapcsolódó általános bölcseletet vagy alapigazságot rögzít. A forma is kötött, 5-7-5 7-7 szótagba tördelt. Valójában a tankából alakult ki a haiku oly módon, hogy nagy divattá vált az első három sor elküldése ismerőseinknek, hogy a következtetés két sorát már ők maguk írják, vonják le. Később aztán ezek a háromsoros, 17 szótagos rejtvények lettek a haikuk - hiszen ha mindenki maga vonja le a következtetést, akkor a három sor már nyilván megél magában is.

Példaként néhány japán tanka egész jól sikerült magyar adaptációját mutatom be Nektek Rácz István: Fényes telihold című kötetéből. Az első akár a mai összejövetelünk mottója is lehetne:

Ma még csak Ma van:
Hajtsuk fel hát borunkat
Vígan, gondtalan!
Hogy mi bajt hoz a Holnap?
Törődjünk azzal - holnap!

Elisabeth de genere Arrabona márciusi lugasát idézi a második egy kicsit:

Ez már a tavasz?
Vagy még visszatért a tél?
Igen: hull a hó -
De hópelyhek fátyolát
Cinke füttye vágja át!

Akár "költői munkásságom" fitymálása is lehetne a harmadik:

Virágos ágon
csalogány szól. Tóparton
vartyog a varangy.
Költő? Béka? - mindenki
maga dalát énekli.

Aztán két hangulati tanka:

Öröm tölti el
Szívem e friss reggelen,
Mivel nézhetem:
Fenn a fán a verebek
Míly vidáman repkednek!

Régi barátom
Most ugyan hogy gondol rám?
- bizony nem tudom.
De kertjének illata
Úgy köszönt, mint valaha.

Ők hárman pedig egészen filozofikus mélységben járnak:

A mély vizek mind
Hallgatnak, nem zajlanak.
Csak a kis patak
Harsog, zajong szilajan -
Hisz oly kevés vize van!

Ki tegnap voltam,
Más az, mint aki vagyok
E mai napon.
Két énem közül vajon
Igazán ki vagyok én?

"Akar ön hosszan
Élni vagy sem?" - orvosom
Kérdi zordonan.
Sokáig gondolkoztam,
Végül - egy szót sem szóltam.

Végezetül - (vissza)élve a varangy vartyogásának a lehetőségével, hadd köszöntselek mindnyájatokat egy Symposiont dicsőítő tankával:

Tavasz vagy nyár jön
Ősz köszönt be vagy a tél,
Egyformán öröm.
Bár sok minden elillan,
Symposion mindig van.

Úgy legyen, még nagyon sokáig úgy legyen.

Elisabeth de genere Arrabona:

Borzongó levél
Kialvatlan fák hegyén
Nem késik soha
lihegsz, s már morog az út
befut a hajnali busz.

Attila de genere Catus:

TANKÁK A HAJNALI BUSZRÓL

1.

Elhal az éjjel.
Ébredek én is, de jó!
Tűnjetek, álmok!
Szívni az új levegőt,
s tenni a dolgom, megyek!

2.

Hajnali tócsa.
Nap sugara, csodaszép,
folytatja álmom.
Szívdobogásom? A busz.
Lábamon loccsan a víz.

3.

Újra az álom.
Átszállni még van időm.
Csak a motor szól.
Mit tegyek, jaj, mi legyen?
Éberen álmodom én.

4.

Jaj, a megálló.
Nyitva a resti - de jó.
Egy óra a semmi.
Hűtve a sör - szeretem!
Jöjjön már végre a busz!

5.

Újra az úton.
Ami vár, még várhat, jaj.
És jön az álom.
Nagy tóban gázolok én.
Menekülnek a kacsák.

6.

Nap a szemembe.
Körbe a semmit látom.
Nehezen tisztul.
Napi hírek a fülbe -
odaérek valaha?

7.

Végre a vége.
Ólom lábak alattam
Nyitva a resti.
Jöjjön a gyógysör ide!
Gondolatom de kicsiny.

8.

Végre, na, otthon!
Lábam a zsámolyon, ó!
Sör a kezemben.
Csendben kortyolom én.
És eltelt újra a nap.

Viola de genere Exiguum:

Tankák

Szeptember végén, mint tanka

Lenn még virágok
Fenn már hó a hegytetőn
Szívemben lángok
Ha meghalok, ifjú nőm,
Őrzöd-e a szemfedőm?

Lédával a bálban, mint tanka

Zene sért fület.
Izzadságszag kavarog.
Sok táncos üget.
Ady s Léda fanyalog
A halállal analóg.

Mai tanka

Égnek a lángok
Száll a pernye, száll a kő:
Koppan a pajzson -
Ej, mi a kő? Barátom,
Gumibot csap háton!