Stephanus de genere Bartolits:

A Szabadkőművesek 12 pontja, azaz
mit szabad a kőművesnek?

  1. A kőművesnek szabad a megbeszélt időponttól eltérő időpontban jönnie. Ennek szabad bejelentés nélkül történnie, de ha a megrendelő a be nem jelentett időpontban még sincs otthon, akkor az a megrendelő hibájaként róható fel.

  2. A kőművesnek szabad a reggeli munka megkezdéseként a magával hozott reggelit elfogyasztania, amennyiben mégsem hozott reggelit, akkor azt előzetesen beszereznie. Amennyiben a reggelizés folyamata belelógna az ebédidőbe, a kettő között regenerációs szünetet szabad tartania, melyben a munkavégzés alól felmentést kell kap.

  3. A kőművesnek szabad a kőművelés helyszínére célszerszámok nélkül érkeznie, s a megrendelő szerszámkészletéből illetve konyhai eszközeiből a megfelelőnek látszó eszközökkel a kőművelést megkísérelnie. Amennyiben a próbálkozás többször is sikertelennek bizonyul, a kőművesnek szabad más, a munkafázisok sorrendjében későbbi kőművelést elvégeznie, de törekednie kell arra, hogy az lehetőleg olyan munkafázis legyen, ami az eredetileg tervezett, de a megrendelő szerszámkészletének a hiányossága okából el nem végzett munkafázisra épül. A kőművesnek szabad az ebből eredő károkat a megrendelőre hárítania, hiszen azok éppen a hiányos ellátás következtében keletkeztek.

  4. A kőművesnek szabad a megfelelő alapanyagok hiányában elkezdenie a munkát, de ebben az esetben figyelmeztetnie kell a megrendelőt, hogy amennyiben nem tudja 90 percen belül az alapanyagokat rendelkezésre bocsájtani, akkor a kőművelés aznapra felfüggesztésre kerül, viszont a nap a számlázás szempontjából ledolgozottnak számít.

  5. A kőművesnek szabad a kőművelés során tetszőleges beépítésre szánt elem helyét plusz-mínusz három (3) cm-rel a névleges értéktől eltérően beépíteni. Amennyiben ez az eltérés a későbbi munkafázisokban gondot okozna, akkor a névleges értéktől való eltérés plusz-mínusz öt (5) cm is lehet.

  6. A kőművesnek szabad a munkavégzés alatt az egyes munkafázisokat speciális hangjelzésekkel jeleznie. A hangjelzések egyaránt lehetnek folyamatos, egymáshoz láncolódó hangelemek (u.n. dalolás, fütyülés, vonítás stb.), lehetnek verbális jellegűek (u.n. kőműves-monológok) illetve munkafázisokat elválasztó, börsztös kitörések (pl. „B….a meg, ez beletört” vagy „ki volt ez az állat, aki ezt így csinálta” vagy „na, ennek annyi”).

  7. A kőművesnek szabad a megrendelőt bevonnia a kőművelés innovatívabb szakaszaiban történő stratégiai kérdések eldöntésébe (pl. „Nézze már meg, jó lesz-e így, mert ahogy Maga kérte, úgy nem lehet.”). A kőművesnek a munka ezen szakaszában szabad segítséget nyújtania a kevésbé tájékozott megrendelőnek (pl. „Fehér vagy sárga fúgát szeretett volna a csempézéshez, mert csak sötétkéket hoztam”).

  8. A kőművesnek szabad az általa végzett feladatok elvégzéséhez jobbító szándékú javaslatokat tennie. Mindehhez szabad árajánlatot is mellékelnie (pl. „Muszáj ezt a k…a beugrót kicsempéznem? Sokba fog ez kerülni Magának, csak azért kérdem.”).

  9. A kőművesnek bármely munkafázisban szabad tanácsokat kérnie a megrendelőtől a kőművelés elvégzésének a legjobb módjára vonatkozóan (Pl. „Nem mondaná meg, hogy véssem ki, talán tanuljak meg repülni?” vagy „Oszt abba a lukba meg má hogy vakoljak, nem vagyok én nőgyógyász!”.

  10. A kőművesnek szabad megmagyaráznia kőművelésének összes áldásos eredményét a megrendelő számára. (Pl. „Dehogy görbe az a vakolat, csak szélesíti a teret a vendégek számára” vagy „Azért van három centis lépcső az előszoba közepén kez’csókolom, hogy ha befolyik a felmosólé a lépcsőházból, ne tudjon eljutni a nappaliig!”) A magyarázatok elhangzása után a kőművesnek szabad egy váratlan telefonhívás miatt másik elkövetési helyre elrohannia, mielőtt meghallgatná a megrendelő ellenérveit.

  11. A kőművesnek szabad hetekkel később kezdeni és kétszer annyi idő alatt elvégezni a vállalt munkát, mint amennyit az elején mondott. Szabad megindokolnia, hogy miért kezdi később a munkát és hogy az miért pont jobb a megrendelőnek. Ugyancsak szabad megindokolni, hogy miért tartott tovább, de erre általában nem kerül sor, mert a megrendelő maga is látja az okokat.

  12. A kőművesnek szabad elmagyaráznia, hogy miért kerül végül is kétszer annyiba az elvégzett munka, mint amit megbeszéltek. Azt is szabad megindokolnia, hogy ha az összes megbeszélt átalakítást elvégezték volna, akkor már háromszor annyi lenne a végösszeg. Az átalakítások egy része így csak és kizárólag a megrendelő védelmében maradt el.