Az Ismeretlen
Kollektív Író 19-khm khm-ben született, Valahol Európában. (Bocsánat,
Tanárnő, az évszámot leirtotta egy vírus, most már leirtottam a
vírust, de nincs meg az évszám.) Szomorú gyerekkora volt, az apja
kitántorgott Amerikába, az anyja mosónő volt és korán halt. Az
Ismeretlent már kicsiny gyermekkorában megtámadta a tüdőbaj, felnőtt
korában pedig a vérbaj, ahogy ez már az ilyen ismereten kollektív
íróknál lenni szokott. Később papírforgókat árult az Albert
stadionban, és kollektív defektust kapott.
Már fiatalon
elkezdett verseket írni, művei meg is jelentek előbb a Nyugatban, majd
az És-ben, mígnem merész szóképei miatt elkobozták előbb a Nyugatot.
majd az És-t. Ettől kezdve az interneten publikált, lásd Ismeretlen
Kollektív Költő összes művei, Katakurdisztán honlapja (www.katakurdisztan.hu).
Később
regényírásba fogott, így látott napvilágot Támár című regénye,
amelynek sanyarú visszhangtalanságától elcsüggedve hosszú ideig
scintillálódva alkotott, mígnem újra kollektivizálódott és megírta az
Időgép, Sufninátor című round robinját, ezzel megalkotva a műfaj
eddigi csúcsát, Művéért megkapta az O'Henry-díjat és a Katakurd
Kultúra Nagydíját is.
Az Időgép,
Sufninátor az ultraposztmodern irodalom eddigi legkiemelkedőbb
alkotása. Kiválóan érvényesül benne az oksági törvények, sőt, az
összefüggések teljes felszámolása. Érvényét veszíti minden hagyományos
filozófiai kérdésfelvetés, amely a végső okra, igazságra, objektív
valóságra kérdez rá. Írója elutasítja a világ közvetlen
megragadhatóságának, ábrázolhatóságának lehetőségét, lemond a
valóságábrázolás igényéről. A világot ésszerűtlennek, jelentés
nélkülinek, irracionálisnak mutatja, ahol megeshetnek olyan dolgok,
mint hogy egy kideríthetetlen illetőségű kíváncsi turista megrángatja
egy 2350 éves ló farkát, és ezáltal beleesik egy időgépbe, amely
visszaröpíti őt több évezreddel ezelőttre. Mégpedig nem is csak
egymaga tesz időutat, hanem társával együtt, akiről mindvégig nem
tudjuk meg, hogy milyen viszonyban áll a főhőssel - lehet húga, öccse,
nénje, bátyja, neje, nője, pasija.
A műben több
idősík és több cselekményszint szerepel egyidejűleg. Az első
fejezetben mindjárt megjelenik az első szint: a kerettörténet, a
Kínában kirándulgató pár története, amely azonban megszakad, mert
hőseinket elragadja a ló. Ez a szál elvarratlan, hiszen az
ultraposztmodern irodalom kedveli a nyitott szerkezeteket. Még a hősök
nevét sem tudjuk meg.
A második
szint Li Szi és Li Szin, az ókori Kínába visszacsöppent testvárpár
története, akik azonosak és mégsem azonosak az előző párral, hiszen
ókínaiul beszélnek, ókínai ruhát hordanak - ámde megható makacssággal
nekidurálják magukat, hogy visszatérjenek az időgéppel arra a bizonyos
első szintre, melyet elhagytak (lásd 3-4-5-6. fejezet). Miközben külső
utazást tesznek és eljutnak a császári könyvtárba, azalatt egy belső
lelki utazást is folytatnak, melynek során találkoznak az
archetípussal, de ezt viszonylag jól megússzák. Azonban az
összefüggések felszámolása következtében a 9. fejezetre ők lesznek a
két Logodi utcai árva, akik sufnitűzben születtek, és anyjukat
ugyanabban a tűzben vesztették el.
A harmadik
cselekményszint a 2. fejezetben Ina és Peter pontosabban Peter Best
Sellers Grandfoso története, akik érdekes rájátszásként maguk is
testvérek, Li Szi és Li Szin amerikai alteregói. Az előző szinten csak
bujkáló ellentét kirobban közöttük, Ina magára hagyja tehetségtelen
bátyját, aki ezért nem tudja megírni azt a történetet, ami a round
robin elején elkezdődött. Azonban a történet mégis folytatódik, hiszen
Ina tovább szövögeti a szálat (lásd a 3-4-5. és 7. fejezetet), társa
ettől kezdve Pepe, a short term kapcsolatok mestere. Végső soron ez a
szál is elvarratlan, Ina és Pepe további sorsa ismeretlen marad.
Megsejtődik ezen a szinten egy alternatív univerzum képzete, (7.
fejezet) és talán ez az alternatív univerzum azonos a round robin
következő szintjével.
A 8.
fejezetben bontakozik ki ez a negyedik szint. Ez már Andy Vajna és
Cicicicus világa, ahol megszületik a műfajváltás lehetősége, s az
egész korábbi történet újraértelmezése. Ezen a ponton felerősödik az
önreflexivitás, az Ismeretlen Kollektív Író visszautal az írás alkotói
folyamatára s az egyes fejezetek scintillálódott létrehozóira,
újraértelmezve, aktualizálva a korábban megfogalmazottakat.
Szerepelteti a szentséges Bhagát is, emberközelivé téve azzal, hogy
isteni személyét bevonja a filmszakmába. Ez a szál folytatódik a 9.
fejezetben is, amely írói bravúrként tartalmazza a 19 töredéket, és
gyakorlatilag teljesen felülírja a korábbi cselekményt, hogy
megfilmesítésre alkalmassá tegye. Ugyanakkor a fejezet magáról a
megfilmesítés eseményéről szól, ahol az Időgép története a Sufninátor
című film bemutatásába torkollik, ilyen értelemben ez a fejezet a mű
ötödik szintje.
A 10. fejezet
elején bizonyos szintetizáló törekvésekkel találkozunk, amit az is
jelez, hogy közös fejezetben szerepel Pepe és Cicicicus valamint a
Li-testvérek. Azonban ez a szintézis azonnal fel is bomlik, amikor a
történet mitikusra hangolódik és megjelenik az égi Zimbalista,
hirtelen kitágul a tér és az idő, és az olvasó már nem is tudja, hogy
melyik szinten tart a történet.
A 11., záró
fejezet meg sem kísérli összefogni a szálakat. Önreflektívvé válik,
visszautal a 10. fejezet mitikus képére, ám rögtön tovább is alakítja
azt, így születik meg az űrcsocsó fenséges látomása. Végül a szerző
visszatér a mű abszolút főhőséhez, Inához - aki így a művész, az
alkotó egyedül érvényes szimbólumaként zárja a történetet némely
kulináris kitérőkkel kábítva el az olvasót.
A mű kiválóan
példázza azt az egzisztencialista tételt, hogy a lét és az emberi
értelem között feloldhatatlan ellentét feszül. Világunk
megérhetetlen, nincs történet, csak események értelmetlen láncolata.
Ugyanakkor valami halvány reményt mégiscsak közvetít, hiszen a
történet túlélője a kultúra letéteményese: az író maga, aki a
történetben Inának nevezi magát.
Az én
számomra ez azt jelenti, hogy érdemes alkotni, érdemes műveket
létrehozni, hiszen a mű mégiscsak túléli alkotóját.
Írta:
Cvikkoló Patrasz Dolcián,
a Yaszeli Mizo
Virtuális Gimnázium 15. osztályos tanulója, 2060