Rejtjelezett képeslapok

Az alábbi szövegek titkosírással íródtak Silvia de genere Pápszi ajándék képeslapjaira. A képeslapok egy részét sikerült beszkennelni, más részét nem. Ezért nem minden szöveg mellett látható kép is. (VdgE)

A kelátsütő verseny nyertes példánya

 

A győztes kelátsütő kisiparos a régi mondást keltette életre ízletes süteményeiben: az édességet olyan lassan kell sütni, ahogy a csiga kel át az Északi Mészkőhegységen. Egyesek szerint a sütemény neve is ebből a mondásból származik. A hagyományos recept szerint készült, ürüszemmel töltött kelt tésztát már a versenyt megelőző héten kelesztik, majd igen lassú tűzön egy egész álló napig sütik, egyenként mintázva meg közben a remekműveket. A nagydíjas tekert csigakelát egyébként kétféle ízesítésű tésztából - fahéjasból és kakaósból - készült és 26 óra 17 percig sült a mester által rakott kelát-kemencében. Rossz nyelvek szerint azért ez a tészta nyerte a versenyt, mert a zsűri már régen hazament, mire a díjazandó mű elkészült. Ezt azonban cáfolja helyszíni tudósítónk, aki a tilalom ellenére is megkóstolta a nyertes művet és utána – hirtelen beállt hajlott korára való tekintettel – nyugdíjazták is. Szerinte a sütemény megkóstolása megérte a harminc éves öregedést.

(Stephanus Bartolits megfejtése)

Drágám!

Sok szeretettel gondolok Rád a pisláki öbölből! Gyönyörű a tengerpart, csodás a vidék! A képeslapomon látható házak közül a középsőben lakunk.
A környezetváltozás jót tett az én drága Pemmimnek, már csak éjjel üvölt!
A szomszédjaim érdekes népek!
Az egyik szomszédom rebeci. Már kora reggel kloké rázástól hangos a ház. Egész nap rotyog a mirza a tűzhelyen. De mi ez, ahhoz képest, hogy két élénk akazsujuk van, akik éjjel-nappal rágják a függönyöket. A minták gyönyörűek, de ez az egész napos csámcsogás!
A másik szomszéd Loróból jött és négy posadája van. Ezeket kint tartja az ablakokban. Gyakran pókerezünk a tojásokkal. Remek hűtött csimboruk van. Kellemes program lenne, ha nem panaszkodnának folyton holmi üvöltő zaj miatt.
Te hogy bírod Pemmi nélkül? Jövünk hamarosan!

Csókol: Avelim

(Elisabeth de genere Arrabona megfejtése)

Komolytalan vers

Ej mi a kő! Mennyi kavics!
Erről írjon ódát Talics!

 

(Viola de genere Exiguum első, komolytalan megfejtése)

Még komolytalanabb vers
néhány viking kétballábas: (ősi oktaméterek, amelyek mindenkor 4 morás, ereszkedő verslábakból állnak:

Hajdani sziklákat gyúrt őrült tengeri hab ereje játszi kaviccsá.
Mily tékozló lám ez a módszer: roppant nagyból icipici készül.
Mégis a fáradozás ime nem vész kárba, de valahogyan vissza ha térül:
Őrzik a kavicsok a pihepuha testű kagyló rózsás erezetü burkát.

(Viola de genere Exiguum második, még komolytalanabb megfejtése)

Töredék – a képeslapokon szétosztva betűnként

"Kezdetben volt a tüzesvíz"

A sárkány a napmadár ürüléke

Egy korábbi kutatásban is megemlítettük a Főnix madarat, mely ismét szerepet kap, ezúttal a sárkányológiai munkák körében. Az egyiptomi eredetű Főnix legenda közismert. Története átkerült a zsidó-keresztény kultúrkörbe is. Létezik egy madár, aranyos tollazata van, és ezer évig él, majd dalra fakad, (bár ezt nem minden forrás vagy kommentár erősíti meg), dala közben meggyullad, elég, amíg csak egy apró pondró marad belőle. Három napig pondróként él fészkében, majd ismét visszaalakul csodaszép madárrá, hogy a következő ezer évet ismét ebben az alakban töltse el.

A hozzám került töredék a bibliai szövegek idejére vezeti vissza Katakurdisztán keletkezésének történetét, amikor is a Noé bárkájába be nem férő egyetlen hatalmas madár az Özönvíz idején a bárka mögött úszott. Etetéskor minden élelmet visszautasított. Noé észrevette, és megkérdezte tőle: "Te nem kérsz enni?" Mire az ursina (itt görög eredetű szóvel jelölve az állatot) szerényen azt válaszolja: "Nem akartalak zavarni." Ezért megérdemli az örök életet, ahogy írva van: "Azt mondtam, fészkemmel veszem el, és megsokasítom napjaimat, mint a homok (כחול)." (Jób 29. 18) A midrás szerzője egy pusztulás-történetbe - Isten úgy döntött, eltörli az emberiséget a föld színéről - illeszti az örökéletű madarat, ahol ráadásul az emberi élet limitálása is szerepel (120 évre).

A Főnix története az Írás szerint az eljövendő világban fog befejeződni, amikor táplálékká válik: "Cserébe azért, mert megtiltottam neked valamit, megengedek valami mást. Megtiltottam neked bizonyos halakat, ezért enni fogsz a Leviátánból a tiszta halból. Megtiltottam neked bizonyos madarakat, cserébe ehetsz majd a főnixből. (itt arámi eredetű ziz-névvel illetve, ami a mozgásból eredeztethető) amely tiszta madár" ahogy írva van (Ps. 50. 11.). "Amikor a főnix kitárja szárnyait, elsötétíti vele a Napot."

Ugyanez a kép jelenik meg Barukh, Jeremiás próféta írnokának látomásában is. Öt égen átívelő utazása során találkozott egy hasonló madárral. "És az angyal megfogott engem és elvitt oda, ahol a Nap útnak indul, és mutatott nekem egy négykerekű szekeret, ami alatt tűz égett. A szekéren egy ember ült, aki tüzes koronát viselt, a szekeret pedig negyven angyal tolta. Egy madár haladt a Nap előtt, és olyan hatalmas volt, mint kilenc hegy. Azt mondtam az angyalnak: 'Miféle madár ez?' Azt válaszolta: 'Ez a világ vezetője.' Azt mondtam: 'Ó Uram, mi módon vezeti a világot? Tanítsd meg nekem!' Az angyal azt mondta: 'A madár közelít a Naphoz, kitárja szárnyait, és eltakarja a tűz alakú sugarakat. Ha nem takarná el, egyetlen emberi teremtmény nem élhetne a Földön, sem más élőlény. De Isten ide rendelte ezt a madarat.' Akkor kitárta szárnyait, és láttam, azokon hatalmas tollakat, amelyek akkorák voltak, mint a király palotájának folyosói, és aranyló színűek is voltak. Az angyal azt mondta: 'Olvasd el őket!' És elolvastam, a tollakon pedig a következő állt: 'Sem az ég, sem a föld nem vehet rajtam erőt, csak a tűz.' Kérdeztem: 'Ó Uram, miféle madár ez, és mi a neve?' Az angyal azt mondta: 'Főnix a neve.' Kérdeztem: 'Mivel táplálkozik?' Azt mondta: 'Az ég mannájával és a Föld harmatával.' Kérdeztem: Van ürüléke? Azt válaszolta, Egy férget bocsát ki magából, a féreg ürüléke pedig a fahéj, amit királyok és uralkodók kívánnak.'" A négykerekű szekér Jehezkél (Ezékiel próféta) látomásából került a szövegbe. (ld. Ezék. 1.)

A főnix tűz és napmadár, az eredeti egyiptomi motívum szerint is, de védő funkciója van, eltakarja a Nap túlságosan erős sugarait. Tápláléka a legnemesebb dolog, ami eledel kategóriában létezik, a manna, és a legáttetszőbb, legtisztább víz, a harmat. A zsidó írásmagyarázatok szerint a manna és a harmat ellentétpárt alkot: égi és földi dolog, az egyik az égbe száll fel a földről, amikor virrad, (ez a köze a Naphoz), a másik az égből érkezik, vándorlás idején. A főnix maga is tűzmadár, de a tűztől óv, szintén paradox állat, tápláléka nem is lehet más, mint ez a két paradox képet rejtő csemege, ürüléke pedig csakis a királyok eledelének legdrágább fűszere.1

Ebből a rövid történetsorból kitűnik, hogy a Sárkányok – a Napmadár azon ürülékei, amik nem kerülnek az éltető vízbe, hanem szárazföldi életre kárhoztattak, nem tudnak három nap alatt eljutni odáig, hogy gyönyörűséges madárrá változzanak. Gyakran megesik velük, hogy tűzokádás helyett tüzesvizet isznak azon ünnepekkor, mikor az eredetmondát mesélik fiaiknak.

2008-07-12

1 Berésit: A zsidó főnix, Sturovics Andi, 2007.10.02. http://pilpul.net/hetvenarc.shtml?x=39523

(Juc Villageois megfejtése)