RAINER MARIA RILKE VONZÁSÁBAN

Tartalomjegyzék

Műfordítások, parafrázisok

Anna de genere FollinusTéged építve (Wir bauen an dir mit zitternden Händen)

Viola de genere Exiguum: Két vers (Műfordítások Google-fordítás alapján)

Anna de genere follinusnak ajánlom szeretettel!

Fatras

Elisabeth de genere Arrabona: Fatras (az Őszi nap című vers soraira)

Műfordítások, parafrázisok

Anna de genere Follinus:

Téged építve...

Téged építve kezünk reszket
ahogy atomra tornyosul atom.
De ki az, ki téged befejezhet,
te Dóm?

Mi Róma? Csupa rom.
Emészti láng.
Mi a világ?
Még azelőtt szétverik,
hogy tornyaid kupolák fedik,
és benne megannyi mozaikon
átsejlik homlokodon: az ikon
De olykor álmomban
tereid távlata lobban
és nyilvánvalóbban
fel sem tárulhat mélyed
a magasban aranyló élig.
Díszt kér szentélyed,
bennem örökre dobban -
oltárán a végső jel fénylik.

Wir bauen an dir mit zitternden Händen...

Wir bauen an dir mit zitternden Händen,
und wir türmen Atom auf Atom.
Aber wer kann dich vollenden,
du Dom.

Was ist Rom?
Es zerfällt.
Was ist die Welt?
Sie wird zerschlagen,
eh deine Türme Kuppeln tragen,
eh aus Meilen von Mosaik
deine strahlende Stirne stieg.
Aber manchmal im Traum
kann ich deinen Raum
überschaun
tief vom Beginne
bis zu des Daches goldenem Grate.
Und ich seh: meine Sinne
bilden und baun
die letzten Zierate.

 

Viola de genere Exiguum:

(Műfordítás Google-fordítás alapján)

Kezdetben

Szálljunk le! s rázzuk össze: mi végtelen,
a vágyainkat; s mi véges, bárha féktelen,
a tetteinket. Mind éppúgy hal-él,
Mint szökőkút lövell, s alél
Vidám csapat, de hajlamos remegni,
könnyeink táncát rejtve fecsegni.

Initiale

Aus unendlichen Sehnsüchten steigen 
endliche Taten wie schwache Fontänen, 
die sich zeitig und zitternd neigen.
Aber, die sich uns sonst verschweigen,
unsere fröhlichen Kräfte - zeigen
sich in diesen tanzenden Tränen.

KEZDŐBETŰ

Bágyadt szökőkutként fakadnak
végtelen vágyból véges tettek:
mind rögtön reszketőn lelankad.
De mit belsőnk másként elhallgat
erőt és vígságot mutatnak
e könnyed táncoló könnycseppek.

Farkasfalvy Dénes fordítása

 

Viola de genere Exiguum:

Őszi hangulat

Langyos a lég, mint halottas szobában,
melynek ajtaját őrzi a halál.
Nedves tetők csillannak kopáran,
Álmosan kihúnyó gyertyaszál.

Esővíz jajong az ereszcsatornán
Száraz leveleket szemléz a szél,
Felhőcskék húznak a szürke ég ormán
Mint szalonka-raj, ha útra kél.

Rainer Maria Rilke: Herbststimmung

Die Luft ist lau,  wie in dem Sterbezimmer, 
an dessen Türe schon der Tod steht still;   
auf nassen Dächern liegt ein blasser Schimmer, 
wie der der Kerze,  die verlöschen will.

Das Regenwasser röchelt in den Rinnen,   
der matte Wind hält Blätterleichenschau; - 
und wie ein Schwarm gescheuchter Bekassinen 
ziehn  bang die kleinen Wolken durch das Grau.

 

Elisabeth de genere Arrabona:

Fatras (Rilke soraira Tandori Dezső fordításában)

Argument:

Készülj, Uram. Nagy nyáridőd letelt.
Napóráinkra jöjj el árnyvetőnek.

Argument:

Készülj, Uram. Nagy nyáridőd letelt.
Napóráink lemerült elemmel,
kitéve szélnek esőnek
rúdjukkal zord egekre merednek.
Gyümölcs, mi volt megerjedt,
zöldek tovább nem érlelődnek.
Így maradsz már, szinglinek belőve!
Társkereső többet nem szpemmel,
Fészbukon írsz vagy gugli felhőben,
Alleeban plázázni ne tervezz,
Napóráinkra jöjj el árnyvetőnek.