ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI
VALLÁSTÖRTÉNETBŐL
KATAKURDA 2002.

Időtartam: 300 perc

Filozófia

Segédeszköz:

Irodalom

Ókatakurd nyelvemléktár

Vallástörténet

Írjon körülbelül 120 soros értekezést a következő témakörök egyikében:

1. A yaszeliánus manicheizmus térhódítása a nyelvemlékek tükrében

2. A töredékek, mint az isteni önkifejezés manifesztumai

3. Szent könyv-e a 14 karátos fragmentum?

Stephanus Bartolits: Vallástörténeti érettségi

Szent könyv-e a 14 karátos fragmentum?
(avagy a hármas szám szerepe a műben)

Azt a tételt húztam, hogy szent könyv-e a 14 karátos fragmentum. Feleletemben tehát erre, valamint a hármas számnak a műben betöltött kiemelt szerepére kívánok kitérni, hogy végül is eljussak a helyes válaszhoz. A kérdés puszta megválaszolása persze egyáltalán nem nehéz feladat annak, aki a művet olvasta, azonban az érettségiző egész más helyzetben van. Tudományos igényű magyarázattal lehet csak alátámasztani az "igen" és a "nem" közötti szűk határmezsgyén meghozott döntés finomságait, mely nagymértékben lehet befolyással a nyár további programjaira... illetve a mű besorolására.

Nos, elöljáróban fontosnak tartom leszögezni, hogy a 14 karátos fragmentum a hármaskönyvek családjába tartozik. Mint tudjuk, az első hármaskönyvet Werbőczy István adja közre 1514-ben, mely Tripartitium néven is ismeretes. Ebben a törvénykönyv jellegű alkotásban a nemesi szokásjogokat és a jobbágyok röghöz kötöttségét emelte volna törvényerőre, ha a beterjesztést a Parlament... illetve dehogy, ... tehát ha a király törvényerőre emelte volna. Verses hármaskönyvként tartja nyilván a szakirodalom a "Három szabólegény" című költeményt, mely már közelít minket a megadott témához. A szöveggyűjteményből idézem a művet:

A HÁROM SZABÓLEGÉNY

Három szabólegények, mek-mek-mek,
elindultak szegények, mek-mek-mek,
Hárman ültek egy kecskére,
úgy vágtattak el Bicskére, mek-mek-mek,

Amint Bicskére értek, mek-mek-mek,
egy kocsmába betértek, mek-mek-mek,
Hárman ittak egy deci bort,
hogy lemossák az úti port, mek-mek-mek.

Ahogy a bort megitták, mek-mek-mek,
kifizetni nem tudták, mek-mek-mek,
Az ablakhoz somfordáltak,
rajta szépen kiugráltak, mek-mek-mek.

Az ablaknál a kecske, mek-mek-mek,
őket már rég ott leste, mek-mek-mek.
Gyorsan rája felugráltak,
s még gyorsabban elvágtattak, mek-mek-mek.

Részletesebb elemzésbe nem mélyednék, de annyit mek-jegyzek, hogy ebben a műben már mek-jelenik a három szereplő vagánysága, melynek kulcsszerepe van a 14 karátos fragmentumban.

Egy másik nevezetes hármaskönyv Alexander Dumas "A Három Testőr" című könyve, mely már közelít a kalandregények világához. Kísérletet tettem Portos, Athos, Aramis valamint Eyrf Protan és Panrac jellemvilága között megteremteni a párhuzamot, azonban ez nem vezetett sikerre. Határozottan látni vélek azonban hasonló vonásokat D'Artagnan és Lónyay Arisztid világfi gondolkodása között, bár kétségtelen, D'Artagnan jobban forgatta a kardot, mint Lónyay a lámpaernyőt. Dumas művében azonban már megjelennek - még ha csak kezdetleges módon is - azok az elemek, melyek a14 karátos fragmentumban kiteljesednek: egy igaz vallás és szélhámos vadhajtásainak a harca, a titokzatosan felbukkanó női szereplő, aki teljesen összezavarja a történet szálait, valamint a három egymásra utalt lókötő, akik a regény folyamán végbemenő jellemfejlődésük következtében diadalra segítik a főhőst.

A következő híres Tripartitium a fenti mű forró égövi kiadása, a Három testőr Afrikában". Neves irodalomtörténészek közeli rokonságot vélnek felfedezni ezen mű és a 14 karátos fragmentum első fejezete között, különösen a kezdeti szituáció és a történések tekintetében. Ha szabad a szöveggyűjteményt használnom, idézném a Rejtő-mű első mondatait:

"Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A gyalogos, az őrvezető és a géppuskás a padon foglaltak helyet, a hússaláta az asztalon, egy tálban.

Idő: délután hét óra.

Színhely: Afrika, Rakhmár, egy távoli, eldugott garnizon a Szahara valamelyik oázisában, ahol néhány ottfelejtett légionista és egypár nyomorult arab tengődik.

Személyek: személytelenek.

Történik: semmi."

Nos, látható, hogy a történést illetően az analógia teljes, azonban a többi részletben nincsenek hasonló mélységű párhuzamok. A hússaláta és Lónyay között nehezen fedezhető fel mélyebb jellemazonosság, bár ezen az éghajlaton bizton állíthatjuk, hogy a hússaláta kissé romlott. Ez Lónyayra is többnyire igaz, de a könyv végére kiderül, hogy nemes célér küzd, ami viszont a hússalátáról nem mondható el.

Azonosság sejlik fel az asztalnál ülő három személyre kiszabott börtönbüntetés mértékét illetően is, azonban ennek jelentősége mindkét műben másodlagossá válik. Az afro-tripartitiumban ráadásul nem is az első fejezetben szereplő személyek alkotják a nagy hármast, hanem Senki Alfonz, Tuskó Hopkins és Csülök. A rejtélyes nő persze itt sem maradhat el, Yvonne néven szerepel a történetben, azonban szerepe korántsem olyan ellentmondásos, mint a 14 karátos fragmentumban Rebeccáé.

Az eddigi megállapítások azt mutatják, hogy a tripartitiumok és a 14 karátos fragmentum között nincsen szoros egyezés, ugyanakkor az eddig vizsgált tripartitiumok nem is szent könyvek. Most áttérek a 14 karátos fragmentum ilyen irányú vizsgálatára.

Mint a figyelmes olvasó észreveheti, a mű felett több helyen is dominál a szent "hármas" szám. Eyrf, Protan és Panrac éppen hárman vannak, de ezen kívül maga a mű is háromszor három fejezetből áll. Ugyancsak a hármas szám dominál a tizenhárom borítékban talált töredékekből összerakott utasításban is. Három úttorlaszt kell legyőzni a hegy gyomrában és a kvirál szavára is három különböző hangon kell a választ visszaénekelni. Panrac kedvenc prágai kocsmája is az "U tri houslicek" - azaz a "Három hegedőshöz" nevű műintézmény volt. Maga a 14 fragmentum is szoros kapcsolatban van a hármas számmal, hiszen a 14 nem osztható hárommal, sőt, a két számjegyének összege sem. Ez pedig nem lehet véletlen. Tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy a mű a szentháromság talaján áll, s mint ilyen, akár szent könyv is lehetne. Mégsem maga a 14 karátos fragmentum a szent könyv, az csak útmutató a Bhaga vallás szent könyvének megtalálásához. Valószínű tehát, hogy a vallás igazi szent könyve a kiszuperált gőzös fülkéjében megtalált könyv, melynek címe már olvashatatlanná vált, csak a szerző neve - bizonyos "F. Bakos" látszott világosan. Ennek a könyvnek a segítségével sikerült ugyanis a töredékekben található szavakat a három cimborának oly mértékben félreértenie, hogy végül is megtalálták Bhaga szent templomát. S mi más lehet a célja egy vallás szent könyvének, mint hogy elvezesse híveit az igazság templomába?