Tallózó Katakurdisztán archiv híreiből

Mit is írt a Hogyishívják ...

2010-ben?

 Az Asszuán-Blikk hírei

Mit is írt a Hogyishívják ...

2002-ben?

 Néphalandzsa: rövid hírek
 Rétszabadság
 Katakurd stand a CeBIT-en! (Stephanus de genere Bartolits)
 Közeli világvége
 Cáfolat

Mit is írt a Hogyishívják ...

2000-ben?

   Ősi meluzin-ünnepek Haváriában
   Mirzai tapskar
   A katakurd harci induló betiltása

 

Susanna de genere Elekes:

Mit ír a NÉPHALANDZSA?

Rövid hírek

Kis harci villongások zajlottak a Bagamériai határ mentén, amitől a KEX-index mélyrepülésbe kezdett!

Sorozatos betörések történtek a Keláti pincesoron, a rendőrség tehetetlen, de nagy erőkkel nyomoz!

Hatos ikreknek adott életet egy asszony Prákrit-ban, az anya és az apróságok jól vannak, az apát még keresik... a rendőrség nagy erőkkel nyomoz!

 

Susanna de genere Elekes:

 RÉTSZABADSÁG,

a NÉPHALANDZSA mezőgazdasági melléklete

- Hová tűntek a tehenek a Protan-hegy lankáiról?

A rendőrség tehetetlen, de nagy erőkkel nyomoz...

Mordenti tudósítónk jelenti:

Nagy nyugtalanságot okoz az MTK (Mordenti Tehenészeti Kombinát) vezetőségének, hogy az utóbbi időben a tehenek száma rohamosan fogy. A Katakurd Mezőgazdasági-föld és Művelődésügyi Minisztérium munkatársai szerint a tehenek fogyása nem függ össze az országban egyre nagyobb méreteket öltő szúnyog-invázióval. A miniszter megnyugtatja a mordenti lakosságot, hogy a tehenek pótlása érdekében, már felvette a kapcsolatot az FTC (Förmedvényi Tehenészeti Centrum) vezetőivel, ahol is megállapodott, hogy a tehenek mellé kellő számú bikát is juttatnak, a természetes szaporítás érdekében.

- Na és a tehenek hová lettek??? Kiderült már valami??? - kérdezem a kombinát szóvivőjét Tolvaj Ödön főrendészt.

- Szerintem a szúnyogokat lehet hibáztatni a tehenek eltűnéséért. Az nyár elejei, mikor a Protka patak megáradt, annyi szúnyog volt, hogy mi is vettük a sátorfánkat, és elbujdostunk kelet felé a hegyekbe, hátrahagyva a ducira hízott protan-hegyi szúnyogokat. Meg kellene kérdezni a kompost, hogy nem találkozott-e tömegesen vándorló tehenekkel...

Szép kis árnyas helyen találtunk rá a Protka patak egyetlen kompátkelőhelyére. A patak gyér vízhozama miatt a kormány nagy állami beruházással építette meg ezt a kompkikötőt. Így is nehézséget okoz a kikötő vízellátása, mivel a száraz évszakban a patak vize szinte teljesen leapad, és akkor nagy vízemelő berendezésekkel a Katakurd öbölből továbbítják a vizet, hogy a kompátkelő üzemeltetése zavartalan lehessen.- Volt-e nagy tehénforgalom mostanában? - kérdezem Révész Rezsőt, a kompkikötő vezérigazgatóját.

- Hát kérem szépen, a kikötő forgalmában jelentős változás állt be a nyár eleji áradáskor. Bevezettük a három műszakos kompjáratot, mivel az utasaink nagy része az éjszakai órákban vette igénybe a szolgáltatásainkat, mivel a szúnyogok miatt az alkonyi időben csak a védőszúnyoghálóval ellátott járatainkat tudtuk üzemeltetni. Tömeges tehénvándorlásról nincs tudomásunk, mivel a kedvezményes csoportos jegyeket a mordenti Lancetta Utazási irodában lehet megvásárolni. Ám van itt egy török vendégmunkás. Ő szokta húzni a kötelet, ha nincs áram. Fura egy ember. Néha eltűnik egy-két hétre, majd előkerül. A múltkor tele volt mindenféle kék-zöld foltokkal... Ha megengedi tolmácsolok, mert nehezen beszéli nyelvünket.

Nagy turbános alacsony emberke jön felém. Kicsit biceg a jobb oldalára. Zavart tekintete fürkészi a távoli környéket. Mintha tartana valamitől...

- Tehát Ön Mehemed a török vendégmunkás... Meséljen, mit tud a tehenekről?

Mehemed riadtan kezdte el, beszédét csak annyi időre szakította meg, ameddig a vezérigazgató lefordította nekünk a mondókáját...

- Ő még nem látott tehenet...

Egyszer aztán Mehemed, lát egy csomó tehenet... ( Mordent felé meneteltek, mögöttük fekete szúnyogfelhő kavargott...).

Csudálkozik Mehemed: Ilyenek a tehenek??? ( És nagy csodálkozása közben őt is jól megcsipdesték a szúnyogok!!!)

Számlálgatja Mehemed, hányfélék a tehenek? ( Mehemedről tudni kell, hogy csekély iskolázottsága ellenére, nagy tudásvágy szorult belé!)

Meg is számol Mehemed, háromféle tehenet. ( Ezt azért tudta megoldani, mert figyelt az első osztályban, amikor a bögyös tanító néni a halmazokat tanította.)

Fehéret, feketét, tarkát... (Mert sajnos szegény Mehemed bizony színvak. Nem látott se barnát, se drappot, de még milka-lilát sem...)

Meg ne húzd a tehén farkát! (Csakhogy amikor a tehén farkáról tanultak, a szegény Mehemed tüszős-mandulagyulladással otthon feküdt...) így...

Nem tudta ezt Mehemed, s felrúgták a tehenek.

Itt szegény Mehemed szeme könnybe lábadt, hevesen mutogatott bugyogója alá, ahol a nyomok még a szivárvány minden színében pompáztak. Hangja is elcsuklott, és a továbbiakban csak az igazgató beszélt.

- Hát kérem szépen, ha tud is valamit a tehenekről, nem fog beszélni ilyen szörnyűség után.

Elbúcsúztunk a kompkikötőtől, és terepjárónkkal elindultunk a tehénösvény felé, ahol még reméltük a tehenek felbukkanását.

Pár méter után azonban hevesen integető alakra lettünk figyelmesek. Mehemed barátunk futott a kocsi után, kezével hevesen gesztikulálva ordítozott felénk.

Valahogy így:

- Nem kellenek nekem tehenek. Vesszenek!

- Fene egyen meg benneteket!!! Tejet se fejek...

- Nekem egy teve kellemesebb lesz!!!

Ezt még többször elmondta, vagy a Protan-hegy vísszhangozta? Ki tudja?

 

Stephanus de genere Bartolits:

COMPUTER-COMPUTER-COMPUTER-COMPUTER-COMPUTER

Katakurd stand a CeBIT-en!

COMPUTER-COMPUTER-COMPUTER-COMPUTER-COMPUTER

Egy külföldi látogató észrevételei a katakurd standról...

"... egy érdekes stand ütötte meg szememet. Az ország neve nem volt kiírva, de két szolgáltató reklámjai voltak láthatók belül, s nevük érthetően felkeltette figyelmemet. Az egyiket úgy hívták: Katatel, a másik neve Kurdtel volt. Fáradtságomat teljesen elfeledve beléptem a standra, ahol még nagyobb meglepetés ért. Belül egy harmadik szolgáltató egész kicsi pultja is feltűnt, rajta a cég neve: Bagatel. Ni, ez már nem lehet véletlen, gondoltam magamban és megpróbáltam érdeklődni az ott lévőktől, hová is kerültem. Hamarosan kiderült azonban, hogy a többiek is csak látogatók, s nem tudnak segíteni abban, milyen ország pavilonjában is vagyunk. A katalógusban ez a stand nem szerepelt és a pavilon alaprajza szerint itt csak egy pihenőpadnak és néhány virágtartónak kellene lennie. Mindig előfordul azonban, hogy egy-egy utolsó pillanatban jelentkező kiállító már csak ilyen pozícióban tud helyet kapni.

Arra várva, hogy előbb-utóbb csak megjelenik valaki, aki ide tartozik, találomra elkezdtem nézelődni a standon. Az egyik pulton egy egér volt (neeem, kedves Macska, nem olyan...) s mikor megmozdítottam, a két szolgáltató pultja között felszerelt nagy plazmakijelző kivilágosodott és egy nagy vörös ember jelent meg rajta, aki furcsa kiejtéssel ugyan, de angolul üdvözölte a stand vendégeit. Mondataiból kiderült, hogy a standon egyáltalán nincs személyzet, mert a távoli ország nem engedheti meg magának, hogy erre is költsön, de ők is be szeretnék mutatni távközlésüket a világnak. Üdvözölt tehát ... Katakurdisztán pavilonjában.

Igazából nem ért meglepetés, de mégis átfutott a hátamon a hideg: mi ez a színjáték? A többi látogató láthatóan érdeklődéssel kezdte el hallgatni a vörös embert, aki úgy mutatkozott be, mint az ország távközlekedési minisztere. Lopva körbenéztem, de senki nem kezdte el firtatni, hogy hol van ez az ország, a többi látogató úgy figyelt, mintha legalábbis mindenkinek triviális lett volna, mit is lát. A vörös ember pedig elmondta, hogy országukban két szolgáltató van, a Katatel és a Kurdtel, akik kemény versenyt vívnak a piacon. Minden év tavaszán megtartják a Távközlés Napját és ekkor a lakosság szavazáson dönti el, ki lesz a szolgáltató a következő egy éves időszakban. Mivel a lakosság az egy éves időszak alatt teljesen kiábrándul az előző évben megválasztott szolgáltatóból, így nem meglepő, hogy minden évben váltás következik be, kétszer egymás után még nem választották meg ugyanazt a társaságot. A miniszter szerint a módszer igen takarékos, hiszen így teljesen elegendő egyetlen távrecsegő hálózat a versenyhez. Igaz, hogy van az országban egy külföldi szolgáltató is, a Bagatel, azonban ők nem választhatók, szerepük kizárólag arra vonatkozik, hogy a választás napján ők szolgáltatják a kampánycsendet, hogy egyik társaság se kerülhessen előnyösebb helyzetbe. A Bagatel előírásai igen szigorúak ebben a tekintetben, még búgó hangot sem adnak annak, aki felveszi a kagylót (kivéve, ha ezt valaki a tengerparton teszi). Régebben egy borízű hang ugyan bemondta, hogy "Fog tudni telefonálni, ha vár", azonban ezt a Katatel rögtön a kampánycsend durva megsértésének titulálta, mert a Kurdtel részvényeinek túlnyomó többsége havár kezekben van. Erre a Bagatel a katakurd harci indulót játszotta be a telefonba búgó hang helyett, ez ellen azonban a Kurdtel tiltakozott, mondván, hogy a történelmi hangulatot idéző induló azt az időszakot idézi vissza a választókban, mikor még csak a Katatel szolgáltatott és ez rá nézve hátrányos. Ezután még megpróbáltak a Batatel marketing szakemberei a saját folklórjukból választani valami semleges szignált és a "Hej, ha szánt a bagamér, felvirágik Bagamér!" munkadalt játszották be lezginkán. Igen ám, de ez ellen mindkét szolgáltató tiltakozott, mondván, hogy ezzel akarja elérni a Bagatel, hogy befolyásolják a vidéki mezőgazdasági területek lakosságát a jelenlegi szabályok megváltoztatására. Maradt tehát a néma csönd.

A standon néhány érdekes eszközt is meg lehetett nézni, amit a miniszter a plazmaképernyőről mutatott be a látogatóknak. Az egyik érdekesség egy pénzbedobós telefon volt. A parafából készült korongot egy nyíláson keresztül kellett beleejteni, melyet szelamliknak hívtak, állítólag azért, mert olyan ritkán adta vissza a parafakorongot sikertelen hívás esetén, mint amilyen ritkán élve jutott ki valaki a Mordent-hegy szelamlikaiból. A nép ezeket a készülékeket éppen ezért szelamfónnak hívta.

Szintén érdekes volt a pemmifón, amivel a mobil telefont helyettesítették a távoli országban. Ha valakinek hirtelen telefonálnia kellett, üzenetét egy pemmikán fülébe súgta, az elrohant a legközelebbi szelamfónig és a megadott számra bemondta az üzenetet. Ha két parafakorongot tettünk a pemmikán szárnya alá, akkor a szelamfónon keresztül kapott válasszal azonnal vissza is rohant az üzenet küldőjéhez. A pemmifón nagy előnye volt, hogy az ország egész területén működni tudott komolyabb beruházás nélkül is. Voltak pemmifón előfizetők, akik mindig vitték magukkal saját pemmikánjukat, de a legtöbben az útszélén ácsorgó, előre fizetett pemmikánokat használták az üzenetek továbbítására. Az utóbbi módszer minőségileg rosszabb volt, mert az előre fizetett pemmikánok néha elfelejtették az üzenetet és ilyenkor maguk próbálták kitalálni, mit is üzentek velük. Mivel a meglepett hívott ebből következően az üzenetet általában nem is értette, így a válaszüzenet is meglepő volt, ebből további pemmifónhívások keletkeztek, ami igen jövedelmező volt a pemmifón szolgáltató számára. Ráadásul az is előfordult, hogy a pemmikán a választ is rossz helyre vitte meg, ez aztán további bonyodalmakat okozott.

Végezetül egy különleges szerkezetet láthattunk, a szerimétert. Ezt a szerkezetet azoknak szerelték fel, akik arra panaszkodtak, hogy se szeri se száma a téves hívásoknak. A szeriméter - mint a neve is mutatja - a téves hívások számát ugyan nem tudta mérni, de a szerit, azt igen. A szolgáltató aztán, mikor szerit ejtette, leolvasta a szerimétert és ebből tudta, amit tudott. Ennek ismeretében kezdődött meg a vita a téves hívások számáról.

Sok minden volt még a standon, amit meg szerettem volna nézni, de egyszer csak hat óra lett és elsötétült a plazmaképernyő...

(Ínyesinas 2002. április)

 

A hit világa

Közeli világvégét jósol a mordenti szekta bataraguruja!

Nemrégiben Mordent városában kicsiny, de annál elszántabb hívőket magáénak tudható szekta alakult, Sumadartson bataraguru vezetésével, amely a

"Bhaga utolsó sámánjainak egyháza"

néven gazdagítja Katakurdisztán amúgy is elég színes vallási képét. A bataraguru lapunknak úgy nyilatkozott, hogy Bhaga rövidesen ki fogja tépni a helyéből a földnek kemencéjét, mert a Szakácsnő minden bizonnyal odakozmálta az Univerzumot, s eztán bánatában elbujdosott; ezért nem tudott időben megjelenni az Ínyesinas Szakácsfüzete. A bataraguru általános böjtöt hirdetett, amiben a híveken kívül is bárki résztvehet. A különös böjt lényege, hogy Sumadartson követői mindennap odakozmált levessel táplálkoznak, hogy Bhaga haragját ezzel is engeszteljék.

Lapzárta után érkezett...

Abbahagyták önkéntes böjtjüket Bhaga utolsó sámánjai és Sumadartson bataraguru. Őszentsége lapunknak azt nyilatkozta, hogy önmegtartóztatásuk sikerrel járt, Bhaga elhalasztotta a világvégét és megjelent az Ínyesinas.

(Mordenti Szárnyaló Kacsa)

 

A Nefelins(c) (mint copyright) cáfolja!

A Katakurdisztán legnépszerűbb női magazinja a Nefelins(c) (mint copyright) nem hagyhatta szó nélkül a Mordenti Szárnyaló kacsában megjelent vádaskodásokat és szavahihető forrásokra támaszkodva közölte, hogy az Ínyesinas legutóbbi, késői megjelenését nemcsak a Szakácsnő ismételt ügyetlensége okozta, hanem bizonyítható a túlvilági erők gonosz beavatkozása is. Először a Szakácsnő figyelmét egy Amaronap Retupmoc nevű szennylap különszáma terelte el, majd a SWODNIW névre hallgató, világszerte tevékenykedő szekta lépett színre, ami a már kész szakácsfüzet lapjainak a számozásában hajtott végre olyan pusztítást, amit napokig nem lehetett rendbehozni. Végül a szakember Bibliokibernetikus segítségével sikerült csak megakadályozni a nagyobb katasztrófát, s így Bhaga segítségével mégis csak eljutott az olvasókhoz a pótértesítő. A Szakácsnő mindenesetre úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a jövőben mindent megtesz, hogy a sátáni erők ne tudják befolyásolni az Ínyesinas megjelenését.

Nefelins(c)

 

Ősi meluzin-ünnepek Haváriában

Haváriában felújították az ősi meluzin-ünnepeket. Katakurdisztán minden tájáról özönlöttek a résztvevők, a hivatásos és amatőr meluzinok, hogy összemérjék erejüket. A szép, hagyományidéző ünnepet sajnálatos módon megzavarta a mélyhavárok egy randalírozó csoportja, akik ütemesen kántálták a

"Házunk falán van egy kasza,
Bagaméri, eredj haza"

rigmust, miközben más csoportjaik tugrázni kezdtek, megint mások a szokott "Ne mondd, hogy semmid sincs" kezdetű játékot játszották a megszeppent túristákkal, ismét mások pedig fáklyákat égettek és láncokat csörgettek. Az egyébként ittas állapotban lévő rendbontókat a havár rendőrség példás gyorsasággal összegyűjtötte, s azóta saját költségükön alusszák ki mámorukat a haváriai kijózanítóban. Az este folyamán Havária polgármestere mély sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt.

CSIMWHYSKETTO, I. évf. 2. szám, 2000. Szent Iván hava, Judit asszony napja:

 

A mirzai tapskar összpróbája

A mirzai tapskar minden kedden délelőtt 10 órakor összpróbát tart. Mirza belterületén és a keleti negyedben 10 órától 13 óra 45 percig nem tanácsos becsukni az ablakokat.

CSIMWHYSKETTO, I. évf. 2. szám, 2000. Szent Iván hava, Judit asszony napja:

 

Jogtalan a tiltás ?

Újra zavargások törtek ki Rebec tartományban a zinbieli egyetemen. A tanórák elmaradtak, az egyetem bejáratát havár önkéntesek állják el és mindenkit arra buzdítanak, tiltakozzék a Nagy Népi Gorál legújabb rendelkezése ellen, mely 475 év után újra betiltotta a würmi vapotron hadosztály népszerű, a második katakurd-bagaméri háború ütközeteiben oly sok sikert hozó

 katakurd harci indulóját.

A tiltásra azután került sor, hogy a Nagy Népi Gorálhoz lakossági bejelentés érkezett, hogy egyre több havár fiatal mobiltelefonján hangzik fel a rendkívül népszerű induló első sora: "Bagaméria, Bagaméria, rá a csapást Bhaga méri ma". A Nagy Népi Gorál több napos zárt ülés után a szerzői jogok tisztázatlansága miatt betiltotta a népszerű csengetési hang használatát, azonban másnap délben a keláti nagytemplom harangja - máig is érthetetlen módon - szintén az induló hangjait kongatta délben a megszokott Parenchima-korál első hangjai helyett. Azóta Katakurdisztán egyetemistái Timeport típusú készülékeik csengetési hangját egy rebellis újság bíztatására átprogramozták, s most mindenütt a würmi vapotron harci indulót hallani a Miguostól Pislákig. Egyes jelentések szerint az egyetemisták már nem is beszélnek a készülékeken, csak azért hívják egymás - lehetőleg nyilvános helyeken és a tömegközlekedést lebonyolító pemmikán-fogatokon, valamint a hegyi omribuszokon, hogy minél többször felhangozzék a betiltott dallam. A szerzői jogok tisztázatlanságára hivatkozó tilalmat egyébként már többen törvényellenesnek nyilvánították, hiszen csak az lehet a kérdés, megkapja-e a jogosan járó jogdíjat az induló szerzője. Sokkal valószínűbb, hogy a Nagy Népi Gorál egyes körei attól félnek, 475 év után kiújulhatnak a határvidéki villongások a würmi határvidéken a hajdani bagaméri erdőbitorlók és a würmi őstermelők között. Vannak olyan vélemények, hogy a Nagy Népi Gorál a rebellis újság ellen is eljárást indít "műszaki leírás mögé bújtatott, nyilvánosság előtti uszítás" vádjával. Vannak, akik az üggyel kapcsolatban lakkolitot emlegetnek, ehhez azonban újra módosítani kellene a XVII. Omasus memorandumot. A havár diákok a zavargások legújabb fejleményeként régi, félelmetes fegyverükhöz fordultak: éjjelente Eskathos sírja körül gyülekeznek, s senki sem tudja, nem kelnek-e újra életre azok az eszmei irányvonalak, melyek a postomrista nézetek torzításaként egyszer már egy, a Nefelin-felkeléshez hasonlítható méretű tiltakozáshoz vezettek.

Havária press
Kardlap Yaseli
Zinbiel
2000. Mindszent hava Márk pápa napja: