Lakótornyok, rotundák és dugótornyok a katakurd építészetben

1. Bevezetés

A napjainkban folyó, reneszánszukat élő katakurd kutatások egyik központi kérdése a középkori katakurd történelem sötét foltjainak feltárása. Igaz, a hiteles források száma igen csekély, közvetlen információk tehát nem állnak rendelkezésre, azonban sok olyan másodlagos forrás kerül a kutatók kezébe, melyek kitartó elemzése, egymással való ütköztetése újabb és újabb eredményeket hoz a múlt megismerésében. Ezek a munkák képezik az u.n. katakurd összehasonlító kutatások gerincét.

Ilyen másodlagos forrásként kezelhetők azok a kalandos úton a kutatók kezébe került állítólagos katakurd festmények, melyek egy szintén izgalmas körülmények között előkerült elektronikus dokumentum szerint Sam. O. H. T. Redne ecsetje révén születtek meg. A kutatások még nem zárultak le abban a kérdésben, hogy valóban Sam O.H.T. Redne festette-e ezeket az akvarelleket, az pedig erősen kérdéses, hogy a kétségkívül létező festményeken valóban középkori katakurd várak romjait láthatjuk-e, azonban éppen az a bizonytalanság a legnagyobb kihívás a katakurd összehasonlító kutatást végző, magasan kvalifikált szakemberek számára. A kutatások egyik kiemelkedő egyénisége, L. E. Sopor szerint "a kifinomult összehasonlító tudományok módszerei már annyira fejlettek, hogy 8-10 másodlagos dokumentumból akkor is biztos állítások nyerhetők ki a katakurd középkorra vonatkozóan, ha ezen dokumentumok egyikének sincs köze Katakurdisztánhoz." Kissé szabados, de igen népszerű tanítványa, Hall O. Mucus szerint pedig "az összehasonlító kutatásban sok esetben éppenhogy komoly zavarokat okoz, ha a kutatás tárgyi dokumentumai közé bekeveredik egy-egy olyan munkaanyag, melyről később kiderül, hogy valóban katakurd forrás.". Mindezek a vélemények azonban legkevésbé sem befolyásolják annak az izgalmas kérdésnek a teljesen tudományos, tárgyilagos vizsgálatát és megválaszolását, mely jelen kutatási jelentés feladata.

2. A kutatási téma

A kutatási témát 2004 augusztusában egy jeles katakurd kutató, Viola de Exiguum vetette fel a Prágában tartott XIV. International Corktower Forum ülésén egy kutatói e-mail formájában, melyet a fórum résztvevőihez intézett. Kérdésével abba az irányba fordította a fórum résztvevőinek figyelmét, hogy nem lehet-e összefüggés a középkori lakótornyok (donjonok) és a dugótornyok kialakulása között. Az e-mail nagy vitát kavart a fórum résztvevői között, akik még aznap este megalakították a Donjon Working Group teamcsoportot (cseh nevén: Pivovar a Není Prace, PNP), s a DWG leglelkesebb résztvevője, Elisabeth de genere Arrabona azonnal javaslatot tett a kutatási téma kibővítésére, miszerint is a rotundák is ebbe a körbe tartoznak, érdemes tehát megkutatni azokat is. Azonnal megszületett a következő döntés is: a Donjon Working Group kihelyezett munkaülés keretében meglátogatja és egy ad hoc vizuális projekt keretében megkutatja a híres znojmói rotundát. Ezzel kialakult a XIV. ICF ülés 2004-re kitűzött utolsó kutatási témája is, melynek célja tehát, hogy megvizsgálja, van-e összefüggés a lakótornyok, rotundák és a katakurd dugótornyok között.

3. Definíciók, fogalmak

A szabatos vizsgálat nem nélkülözheti a fogalmak pontos meghatározását, hiszen precízen el kell határolni, mi tartozik az egyes fogalmakhoz és mi nem. A köznapi élet egészen másképp használja ezeket a szavakat, mint a szigorú tudományos kutató. Laikus tévedés például azt hinni, hogy az igen széles körben elterjedt építmény, a Toi-Toi besorolható lenne a lakótornyok közé pusztán azon az alapon, hogy valaki már órák óta nem akar onnan kijönni. Ugyanígy nem vall tudományos gondolkodásra a körúti hirdetőoszlopok rotundaként történő aposztrofálása. Végül teljesen téves gondolat a dugótornyot egyszerűen egymásra rakott dugók halmazává silányítani, még ha vannak is arra utaló források, hogy a palpi parafavárban használtak dugófalakat a nagyobb terek elválasztására (1. ábra). Ezt hívták paravánnak. Álljanak itt tehát a szabatos fogalmi meghatározások.

Lakótorony (ang keep, ném Bergfried, fra donjon): A ~ a kora középkorban, a román építészetben jellegzetes várforma, vastag falakkal épült magas, erőteljes torony, pincéjében rendszerint saját vízellátással (kúttal vagy ciszternával). Bejárata csak az első emeleten van, amelyhez külső falépcső vezet, ez veszély esetén eltávolítható. Az alatta és fölötte levő toronyemeleteken az őrség, fegyverek, élelmiszerraktárak, valamint a tulajdonos család lakóhelyiségei vannak. A ~ tipikus példája a korai várépítésnek, amikor a védelem még teljesen passzív. Alsó emeletein nincs ablak, csak szellőzők. A védőfalak zártságát csak a magasabb szinteken merik ablakokkal áttörni.

Rotunda (v. rotonda): Kerek építmény, centrális alaprajzú épület, a legtöbb esetben > körtemplom.

Körtemplom: A X-XIII. századokban különösen Közép-Európában gyakori. Kör alaprajzú kis templomok 5 - 7 méter átmérőjű belső térrel, keleti oldalukon (többnyire félkörű) szentéllyel. Az egyszerű kör alaprajzon kívül a ~-ok számos variációja ismeretes (karéjos, fülkés, kívül négyszögletes vagy többszögű, belül kör alaprajzú templomok).

Dugótorony (ang. corktower, ném. Korkturm, fra. tour du bouchon): Jellegzetes középkori katakurd építmény. Kialakulása a második katakurd-bagamér háború (a dugóháború) idejére tehető. Általában a katakurd-bagamér határvidék váraiban épített, dugó formájú torony, melynek fő funkciója a bagamér csapatok hergelése, bosszantása volt. A dugótorony másodlagosan szolgált csak raktárként, tárolóhelyként vagy a teteje lőállásként.

4. Az összehasonlító vizsgálatok

A definíciók már önmagukban is jól sejtetik a lakótornyok, rotundák és dugótornyok közötti különbséget, de a tudományos alaposság ennél többet kíván. Nézzük meg először a híres znojmói rotundát és vizsgáljuk meg, mennyiben lehet az építményt dugótoronyként besorolni.

A znojnói rotunda (2. ábra) első pillantásra teljesíti a dugótorony legtöbb kritériumát. Formája erőteljesen egy rövid, de masszív, általában rozéborok lezárására használt parafadugó formáját mutatja. Ablakai nincsenek, csak szellőzőnyílásokkal van ellátva. Alsó részén ugyan látszik egy - szemmel láthatólag utólag épített - elővédfal, mely némileg rontja a dugóformát, azonban egyértelműen azonosítható, hogy az elővédfal később épült a toronyhoz.

A felületes vizuális vizsgálódást ezek után egy laboratóriumi analízissel folytattuk (3. ábra). Ennek keretében először kiegészítettük a már törmelékes részeket, majd eltávolítottuk az utólag épült elővédet, s végül 90 fokkal elforgatva visszatranszformáltuk az objektumot a valós helyére (4. ábra). Ekkor tűnt elő a valódi bizonyíték: a kis szentélyrész, mely világosan mutatja, hogy mégsem dugótoronyról, hanem rotundáról van szó. Régi helybéli lakosok ugyan szentül állítják, hogy ez a rotunda egyszerű körbenjárásával is belátható lett volna, de hát mit értenek a laikusok az analítikus tudomány kőkemény bizonyítási módszereihez. A beavatkozás következtében sajnálatosan eltüntetett elővéd meg aligha fog hiányozni nekik, eddig sem használták semmire.

Összefoglalóan megállapíthatjuk tehát:

A znojmói rotunda az első felületes látszat ellenére sem dugótorony.

Folytatva a tudományos vizsgálódást, az ICF DWG áttért a lakótorony jellegű épületek vizsgálatára. A vizsgálódás következő állomása a Trencsén vármegyében fekvő Budetin - vagy egyes korabeli dokumentumok szerint Budatin - vára illetve annak érdekes tornya volt. A vár magas hegyek lábánál, a Vág folyó és a Kiszuca patak egybeömlésénél keletkezett ék alakú földnyelven épült és a Vágvölgy egyik legfontosabb záróerődje volt. Egyes kutatók a vár középső tornyát gyanítják dugótoronynak, elsősorban a formai jegyek alapján
(5. ábra).

Ez azonban súlyos tévedés. Min látható, a tornyon vágott nyiladékok inkább ablak, mintsem szellőző vagy lőrés jellegűek, tehát inkább egy lakótorony funkcióját teljesítik. A torony formája ugyan valóban egy minőségi bor hosszú, évtizedes lezárásra szánt dugóját idézi, azonban a torony szervesen összeépült a vár többi funkcionális elemével, s ez ismét inkább lakótorony minőségét erősíti. S akinek ez sem elég, annak csak annyit üzenünk a tudomány magas piedesztáljáról, úgy lefelé, hogy a torony legkevésbé sem a katakurd-bagamér határvidéken fekszik, tehát ha akarna, sem lehetne dugótorony.

Kimondhatjuk tehát a merész, de megalapozott állítást:

A budatini vár tornya sem dugótorony.

Ez annál is inkább korszakos állítás, hiszen soha senki eddig még nem is állította, hogy az lenne. Hát most ezt a lappangó áltudományos koncepciót sikerült fényesen megcáfolnunk.

Belelendülve a vizsgálatokba, csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a Simontornyán található vártorony sem dugótorony, bár kétségtelenül léteznek szegletes szájnyílással rendelkező üvegek is (6. ábra). Azonban a simontornyai torony annyira jellegzetesen magán viseli a lakótorony összes jegyét, hogy igen nehéz lenne dugótoronynak nézni. Ezért ennek az állításnak a cáfolatától eltekintünk.

Ehelyett kimondhatjuk tehát:

A simontornyai torony sem dugótorony.

A következő építmény, amit vizsgálat alá vettünk, a Bonn melletti Godesburg torony (7. ábra). A torony elhelyezkedése és alakja sokat sejtetően dugótornyot sugall az arra kirándulóknak. A dugó derekán ugyan átfut valami vízszintes perem, (8. ábra) ami kissé olyanná teszi a tornyot, mintha sokáig csak félig lett volna bedugva az üvegbe. Ám a látszat megtévesztő: ha megnézzük a godesburgi toronyról készült antik metszeteket, rögtön láthatjuk: ezek bizony lakótornyok, Bergfriedek voltak a javából (9. ábra). A vár nagy része azonban romos lett, elpusztult és csak a torony maradt meg a hegytetőn, mintha valóban egy félig bedugott dugó zárná el a Godesberg belsejében felgyülemlett rajnai mondavilág még ismeretlen fejezeteit.

Sokkal érdekesebb a munzenbergi vár ikertornya, mely szintén erős dugótorony jelleget visel magán
(10. ábra). A torony megkutatása még a jövő feladata, eddig ez az egyetlen olyan ismert torony, melyről még nem merték a kutatók egyértelműen kijelenteni, hogy nem dugótorony. Eddig az egyetlen komoly ellenérv, hogy kevés olyan üveg van a világon, melybe ikerdugó szükségeltetik. Ugyanakkor azonban ez nem is példa nélküli.

Még távolabbra kalandozva, egész más a helyzet a francia Chateu de Chinon tornyával, a Tour du Coudray-val (11. ábra). Ez a széles, de nem túl magas torony igazi jó dugó lenne egy szélesszájú Fütyülős Barack üvegbe. (12. ábra).Megváltozik azonban a véleményünk, ha meglátjuk a torony alaprajzát: ez bizony egy igazi francia donjon a javából belül (13. ábra).

Összegzés

Az eddigi kutatások a munzenbergi ikertorony kivételével bebizonyították, hogy nem egyszerű dugótornyot találni a hatalmas mennyiségű váranyagban, ami rendelkezésünkre áll. Valószínűleg a munzenbergi leletnél is csak idő kérdése, hogy kiderüljön, azok sem dugótornyok. Akkor mi adja a hitet a kutatóknak, hogy egyáltalán vannak még álló dugótornyok a Katakurdisztánon kívüli területeken? Az egyetlen, amire bizton számíthatunk, a népi hagyományok továbbélése. Ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a mai napig is léteznek a legtöbb országban dugókocsmák (14. ábra).