arrabonairod

ELISABETH de genere ARRABONA
válogatott művei:

Tartalomjegyzék:

Versek, műtorzítások:

Maya Kowskaja: Ki lopta el? (részlet) (Majakovszkij: Beszélgetés Lenin elvtárssal)
Jana Tat levele (Alexander Szergejevics Puskin: Tatjána levele Anyaginhez)

Parafrázisok

Mama (József Attila Mama című versére)
Hazafelé a főzelékfalóból (Ady Endre Kocsi-út az éjszakában című verséhez)
Nem tudhatom (Radnóti Miklós azonos című verséhez)
Nyári reggel (Weöres Sándor: Galagonya című verséhez)
Téli este (Weöres Sándor: Galagonya című verséhez)
Gogol utca (Weöres Sándor: Kutya-tár című verséhez)
Széher utca (Weöres Sándor: Kutya-tár című verséhez)
Már csak néhány hírlap él (Tolcsvay László: Az első villamos című dalszövegéhez)
Variációk az Évánál tartott symposion témájára (Weöres Sándor Téma és variációk)
Bicikli-út az éjszakában (Ady Kocsi-út az éjszakában c. versének torzítása)
Symposion (Bereményi Géza: Budapest c. versének torzítása)
Has szele kél (Kölcsey Huszt c. versének torzítása)
A szakácsné epegondja-töredék (Babits Mihály: Egy lírikus epilógja c. versének torzítása)
A lírik epilogusja (Babits Mihály: Egy lírikus epilógja c. versének torzítása)

Egyéb versek

Kör (pí-vers)

Egy limerick (Stephanushoz)
Meg még egy (Mátéhoz)

Önköszöntő versféleség

Limerickek Örkény egyperceseiből illetve a Tóték című drámából

Trilla-limerik
Hogylétemről
Limerick Örkény Tóték című drámájából (v. regényéből)

Egyéb limerikek

Limerick Queneau Stílusgyakorlatok témájára

Jáchim Akcslobasz: Mama

SZONETTJÁTÉK

Címtelen rímtelen
Kifordult grádigramma

Önmaga sírverse

Tanka a hajnali buszról

Trubadúrlírátlan tények

Fatras

Fatras Rilke soraira

Próza:

Rossz tanár órát tart (Nem is) gyenge kísérlet a PIM-ben lezajlott Karinthy finisszázs mintájára
Örkény-egypercesek hozott anyagból

Micsoda idők, micsoda erkölcsök!
Budapestiek Budapestért
Budapest újra szép lesz

Álhírek Katakurdisztánból (Rosszul összetett szavak)
A Giwdul Rex új ebédlőteret avatott Hodályvárban
Vezetőválasztás Olmában

Mesék, mese-befejezések:

Szupoze meséi
A holló és róka (Pantum egy Aesopus-mesére)
A műpinty és a berozsdásodott mókus (egy Aesopus-i mese)
Bergengóc mese befejezése
A Micimackó folytatása
A négyszögletű kerek erdő folytatása
Befejezések a Hófehérkéhez

Iterativ mese
Az igazi történet

Irodalmi receptek

Eszterházy rostélyos
Háyas paprikás krumpli
Kolbászos paprikás krumpli kolbász nélkül a la Závada

Apró

Irodalmi apróhirdetések
Apróhirdetések a Thámár-regényhez

Napló

Egy katakurd házaspár úti élményei:

Muz-éj Pest-Budán

Haikuk megfejtése:

Zsiga föstő

HÁZI-TEMATIKA

A sárgafazék újabb útja

TÖRTÉNETEK EGY KÉPHEZ

Akcslobasz halála

Ajánlólevelek

Ajánlólevél a Virtuális Dugóhúzó Múzeum részére

Intarziák a Symposion Társaság tagjainak nevére

Sárkányügyi kutatások

Tudományos értekezés a sárkányfüvekről
John Lambton esete a sárkánnyal, avagy a würm és worm szavak etimológiája
A dublini sárkány (Második befejezés)
Megoldáskísérlet (Sárkánymentő Szent György - folytatás)

Köszöntő Thomas de comitatu Tarján 60. születésnapjára

Regény-részlet:

Thámár (A helység férfiai)

Round Robin (3. fejezet)

Képeskönyv (10. fejezet)

Blog

Mítosz-leletek:

Töredékkutatás:
Az Ősszakácsnő-mítosz
Piszkécske panasza
Jó Deák Uram balladája (a Kőmúves Kelemen c. népballadára)
A Symposion Társaság története (Adventi kalendárium)

Az Ismeretlen Kollektív Költő művei:

A kandalló álma
Kesergő
Vihar előtt
Szomorúság
Mars Grena Deer: Zdmeg!

Tudományos írások:

Katakurd nyelv:

Katakurd szólások, közmondások

Néprajz:

Töredékek a magyar néphagyományban
Töredékek a mai Katakurdisztánban

Földrajz:

A Lancetta Utazási Iroda ajánlata

Zene:

Katakurdisztán zenei világa

Sport:

Sportversenyek a régi Katakurdisztánban

Szakácsművészet:

Fejezetek a katakurd konyhaművészetből

Irodalomtudomány:

Értelmezés Weöres Sándor Trilla című egyperceséhez
Értelmezés Mars Grena Deer Zdmeg c. verséhez
Katakurd irodalmi érettségi tételek 2002.
Recenzió a Nyáriháziról avagy a mustárban végződő lófarok

Színházi közvetítés

A bagamér Akráb színház előadása

Érdekességek

Tökös történet
Rejtjelezett képeslap megfejtése

Ajánlások

PR cikkek Balázs Béla Kékszakállú herceg várához

További munkásság lásd:

Töredékek

Versek, műtorzítások:

MAYA KOWSKAJA:
Ki lopta el?
(részlet)

Homloka
ráncában
aznap
elment
Lenin.
Táskájába'
fénykép.
Hatalmas
száját
emberiség
feszíti szét.
Harsány csönd lesz!
Hatalmas
ész,
talán ketten vagyunk
a tevén??
Lenin mereven
fölfelé néz ...
most meg
én.
Mint homlokszobám
falán
a bajusz!
gondja it',
szóügye it'.

MAJAKOVSZKIJ:
Beszélgetés Lenin elvtárssal
(részlet)

Elment a nap,
táskájába tevén
ügyeit, gondjait.
Csönd lesz talán.
Ketten vagyunk most,
Lenin
meg én,
Lenin
mint fénykép
szobám falán.
Száját
harsány szó
feszíti szét,
Homloka
ráncában
az emberiség,
hatalmas homlok,
hatalmas ész...

Fordította: Gábor Andor
(jelenleg Fő)

Jana Tat levele
(Alexander Szergejevics Puskin: Tatjána levele Anyaginhez)

Én szóljak magához?
S azután hetenként egyszer
Titokban lesz falunkban alkalom,
Hogy engemet csak úgy meg?
Kell több?
Mind egyre gondoljak csupán?
Szólni féltem, hallgattam eddig:
Társaságokat a csepp kerüli!
S láthatom szégyenem!
Mondják, untatja panasz,
De nem tudta volna meg sosem,
Amíg azt reméltem, hogy sorsom fordul.
Most újra hallom örülni:
Kis falunk éjjel-nappal visszhangot ad.
Bevallom, tudtunk szavának
Nem jöttén csillogni,
De vessen el, ha mi nem tudunk!
Hogy eleget halljam
Levele szavát, tán tarthatja jogának
Míg szívében hát maradt,
És ez egy mondat hely,
Higgye el, hogy nem írok mélt magának.

(Az eredeti)

Tatjána levele Anyeginhez (részlet)

Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond ez eleget?
Méltán tarthatja hát jogának,
Hogy most megvessen engemet.
De ha sorsom panasz-szavának
Szívében egy csepp hely marad,
Nem fordul el, visszhangot ad.
Hallgattam eddig, szólni féltem,
És higgye el, hogy szégyenem
Nem tudta volna meg sosem,
Amíg titokban azt reméltem,
Hogy lesz falunkban alkalom,
S hetenként egyszer láthatom;
Csak hogy halljam szavát, bevallom,
Szóljak magához, s azután
Mind egyre gondoljak csupán,
Éjjel-nappal, míg újra hallom.
Mondják, untatja kis falunk,
A társaságokat kerüli,
Mi csillogtatni nem tudunk,
De úgy tudtunk jöttén örülni.

Jáchim Akcslobasz: Mama

Erdőszélen szépecskén
virágzik az orgona
Rajtad jár a fejecském,
már egy hete, oh mama

Megállok és hallom, hogy
a kosár halkan nyikorog.
de a farod a padlásra
sietősen felnyomod

Engem vigyél! –
sikoltom és remegek
Le se szarsz Te,
ugyanúgy, mint rendesen.

Sasolom hát a sok gatyát
ahogy szálldos odafönn
A pofámat meg befogom,
nem vagyok még kisdobos

Szürke hajadról lekopott
melír és a bemosó
Hétvégére rád eshet
egy kiadós wellness, oh

[az eredeti]

Mama

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.

Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.

Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.

Variációk az Évánál tartott Symposion témájára

Ma az Évánál lesz a Symposion. Még a kukások is vidámabban csapkodják a kukákat az utcán. Csak a házi feladatok nincsenek készen.
Ma az utcán lesz a Symposion. Még a kukások is vidámabban csapkodják a házi feladatot az Évánál. Csak a kukák nincsenek készen.
Ma az Éva csapkod a Symposionon. Még a kukák. is vidámabban vannak a házi feladattal az utcán. Csak nincsenek készen a kukások
Ma az Éva nincsen készen. Még a házi feladatok is vidámabban csapkodják a kukákat az utcán. Csak a kukások lesznek a Symposionon.
Ma az Évánál lesznek a kukák. Még a Symposion is készen csapkodja a kukásokat. Csak a házi feladatok vidámabbak az utcán.
Ma az Évánál csapkodjuk a kukákat. Még a kukások is vidámabbak lesznek a házi feladattal az utcán. Csak Symposion nincsen.
Ma az Évánál készen lesznek a kukások. Még a Symposion is vidámabban házi feladatozik. Csak a kukák csapkodnak az utcán.
Ma házi feladat lesz az Évánál készen. Még a kukások is vidámabban csapkodják a Symposiont az utcán. Csak kukák nincsenek.
Ma a kukásoknál lesz a Symposion az utcán. Még a házi feladatok is vidámabban csapkodják a kukákat. Csak az Éva nincsen készen.
Ma nincsenek kukák az utcán házi feladattal. Még a kukások is vidámabban csapkodnak az Évánál. A Symposion lesz csak készen.
Ma házi feladatok lesznek a kukánál. Még az Éva is vidámabban csapkodja a Symposiont az utcán. Csak kukások nincsenek.
Ma a házi feladatok készen lesznek a Symposionon. Még az Éva is vidámabban csapkodja a kukásokat. Csak a kukák nincsenek az utcán.
Ma az Évánál csapkod a Symposion. A kukások is vidáman készen lesznek. Csak a házi feladatok nincsenek még a kukában az utcán.

Limerick - Örkény István egyperceséből

Trilla

Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.
Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.
Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.
Kicsavarja a papírt. Húsz éve van a vállalatnál. Hideget ebédel. Egyedül lakik.
Wolfnénak hívják. Jegyezzük meg: Wolfné, Wolfné, Wolfné.

és limerikje

Trilla-limerik

Volt egy nő, úgy hívták Wolfné.
Gépíró volt ő, nem borbély.
A papírt befűzte,
Ez Wolfot elűzte.
Jegyezzük a nevét Wolfné, Wolfné, Wolfné.

Hogylétemről

-Jó napot.
-Jó napot.
-Hogy van?
-Köszönöm, jól.
-És az egészsége hogy szolgál?
-Nincs okom panaszra.
-De minek húzza azt a kötelet maga után?
-Kötelet? - kérdeztem hátrapillantva. - Azok a beleim.

és limerikje

Volt egy ember jó napot.
Húz magával egy madzagot.
Kérdezed, hogy vagyok?
Válaszom: jól nagyon.
Hiszen a beleim egyedül vontatom.

Egyéb limerikek – Még egy Örkény, de nem Egyperces

Tóték

Volt egy úr úgy hívták Tót.
Dobozolt, amíg csak volt.
Megvendégelt egy őrnagyot.
Szegény feje most fő nagyon.
Hova tegye a margóvágót?

Limerick Queneau Stílusgyakorlatok témájára

Volt egy ember az ötösön
Vitázott, ki lökdösött
Végül leült
A vita elült
Később láttam barátjával, ki hajtókájára bökdösött.

Kör (pí-vers)

A négy s kettő viszonyát az Angyal tudja.
Ide ugrik, gurulgat, sompolyog idomnak borzalmas kör,
eme kör izgatott mint amikor az emberi buta agy hat idegekre.
Íme az Istenre gyakorolt hatás: ...
és kérdezed, mondanám most a területét.
Terület a Ludolf angyalodé, még kitalálja, numerálja ezt,
indulok elébe. A ... száma konstans, pí ...
Borzasztó feszíti szét.

Egy limerick

Van egy úr, úgy hívják István.
Naphosszat rímeket firkál.
Azt mondja ez itt egy limerik,
de ezzel mindenkit kimerít.
Feleség kezében listán,
hány embert sértett meg Pistám.

(meg még egy)

Egy kéretlen segítség
Barátunk úgy hívják Máté
Kínozta egykor a káté.
Omrikat kitaszít
Egyházat alapít
Semmikor ne hidd, hogy ráér.

SZONETTJÁTÉK

Címtelen rímtelen

Jaj vers! A papír még mocskosul fehér!
Lelkemben tizenegy szótagos a viszály.
Szavak keringnek, mint rikoltó sirály!
Patikus fél kila andaxint lemér.

Barátaim, e vers kínzással felér!
Utálna ezért Csokonai Mihály!
Karnyónényi gúny botokkal is kijár
Siralom, sir a lom: kihúz a kedély!

Sarokban irodalomtörténész lapul.
Bosszús tenyerében készül a fogás:
Megfogják lábam, kidobnak vadul

Vége a versnek, de itt van a morás!
Ebbe még egy szögvas is belefásul
Ez való neked! Végy két egész tojás(t).

Önnön epitaphiuma:

Itt nyugszik Erzsi
A nátha kezdte ki
Egy darabig köhögött
Azután megdöglött
Nyugodjék békében, Ámen.

Tanka a hajnali buszhoz

Borzongó levél
Kialvatlan fák hegyén
Nem késik soha
lihegsz, s már morog az út
befut a hajnali busz.

Trubadúrlírátlan tények

Soha sem írtam verset,
főleg szerelmest.
Ezért most lelkem bereng,
főleg borong.
Hangulatom mindent levert,
főleg lavórt.
A szomszéd sem Arany, Petőfi,
főleg Bács, Jenőfi.
Nem adnak kölcsön borsot,
főleg verset.
Mit tehet szegény szőkenő,
főleg szakácsnő?
Fazékban mégsem Petőfi,
főleg pita fő.
Agya még mindig blokkol
főleg bliccel.
Olvass egy könyvet, fellinist
főleg Follinust!
Versedtől poharat törjön
főleg Tarján
Legjobb ha csendben ülök és
főleg Elekes
Agyamban benne sűrű só
főleg Sárosi
Lírám lenne, mint a kor, dús
főleg Kardos
Csillogna, mint kit nap szí
főleg Pápszi
Költőként nem lehetsz ledér
főleg Kádár
Megrónak, ha metrikád sánta
főleg Szente
Nem lehet szellemed sikeres
főleg nem Bartolits.

Grádigramma

Tér-románc

É
TÉ
TÉR
ÉRTE
TERÉZ
ENT RÉZ
TÉRZENE
TÉRD ZENE
FEZ TÉRDEN
TÜNDÉR FEZ

É
Mellette TÉ.
Övék a TÉR
Megdobban egy szív ÉRTE
Nem hívhatják máshogy, mint TERÉZ
Régi korok odvas fáin megcsillanó ENT RÉZ
Rikoltoz, jajong, füledbe hatol egy borzalmas TÉRZENE
Nyekereg ezerrel, mint öreg, macskás lábak keltette TÉRD ZENE
Hangja csak annyira illik a térre, mint rózsás FEZ TÉRDEN
Ahol Té Terézzel fújja az entrezet, fejükön pompás TÜNDÉR FEZ

Intarziák a Symposion Társaság tagjainak nevére

A szakácsnő habart, o, licsist vándoroltatta a levesek közé leghamarabb

Oh, fukar dos, Jud itala vagy Te. (Egy számítástechnikailag elmaradt izraelita átka)

A rumból dévaj párolgások töltötték meg a szobát.

Kimenetelek-e, s Zsu, zsaluzva lesz-e még a ház?
(Egy önbizalmát elveszített kőműves siráma asszonyához.)

A barikád árján osont tova.

Hiszen Te ibolya illatú vagy!
őszinte báj

Örkény-egypercesek hozott anyagból

Micsoda idők, micsoda erkölcsök!

11 óra elmúlt. Sámán elvtárs hosszan csengetett. Lajos bácsi, a házmester bosszúsan fordította el a kulcsot a zárban. Arca eltorzult a dühtől, mikor meglátta Sámán Gyula pillangós virágokkal mintázott nadrágját. Legszívesebben becsapta volna a kaput Sámán orra előtt, de a férfi karján belibbenő Szalonka utcai jósnő egy üveg bio-bambit nyomott a kezébe. Lajos bácsi megenyhült arccal engedte be a csűrőlapáttal hadonászó elvtársnőt, s nyájasan megérdeklődte, hogy feltöltheti-e meleg vízzel az exicatort.

- Ugyan hagyja! – gurgulázta a nő.

- Hozzon inkább a Jégbüféből egy Esterházy diótortát.

- Már hozom is! – válaszolta Lajos bácsi és egy hatalmas pálpusztai sajtot halászott elő a konyhakredencből.

Budapestiek Budapestért

Sámán Gyula teológus hallgató a földre hajított egy összegyűrt Beszkárt jegyet. Szerencsére Lajos bácsi, a házmester azonnal észrevette és a pillangós virágok közül kirontva felszólította Sámán Gyulát, hogy azonnal vegye föl a földről a szemetjét. A Tiszta, szép Budapestért mozgalom aktivistája, a Szalonka utcai jósnő egy csűrőlapáttal próbálta meg jobb belátásra bírni a vonakodó férfit. Ám a nyegle teológus egy üveg bio-bambit szopogatva odébb akart állni. A felháborodott járókelők körülvették a reakciós huligánt, aki végül felvette és a kerítés melletti kupac tetején szomorkodó exicatorba hajította az összegyűrt jegyet.

Az eseményt a Filmhíradó is rögzítette.

Az elégedett jósnő egy szelet Esterházy diótortát, Lajos bácsi egy darab pálpusztai sajtot fogyasztott el. A celofánokkal az esti szellő vidáman játszadozott az udvaron.

Budapest újra szép lesz

Lakossági bejelentés vetett véget a titokzatos szemetelőnek, aki szép és tiszta Budapestünk utcáit eldobált papírdarabokkal csúfította el.

Az elkövetőre, Sámán Gyulára Lajos bácsi, a házmester figyelt fel, amikor hajnalban a pillangós virágokat locsolta a Szalonka utcai jósnő bio-bambijával. A virágtámaszként alkalmazott csűrőlapátok mögött tevékenykedő Lajos bácsit nem vette észre a galád rendbontó, amikor a fal mellett levő exicatorba hajította először egy, az Esterházy diótortáról lefejtett celofánt, majd egy pálpusztai sajt celofánját.

(Népszava)

Mítosz-leletek:

AZ ŐSSZAKÁCSNŐ MÍTOSZ

Újra kinyílt a Szem! Khm, khm... vajon mit főzzek ma? Ez volt az első kérdés, amit feltett magában. Mikor még egy volt a Semmi és a Minden könnyebb volt ezt is eldönteni. Szerencsére szunnyadt még a két kistestvér: az Idő és a Tér. Kezdetben nem volt más csak Eyrf, Protan és Panrac, bizony minden modernizálódik, de neki még mindig ezekből kell kotyvasztani, addig amíg a haszontalanok alszanak. Beleszórta valamennyit a fazékba, s keverte, keverte. Szeme előtt vált a gyatra nyersanyag zöld rétté, lankás dombbá. Megelevenedett az anyag: madarak sokasága röppent föl, vadak nyüzsögtek, minden a legnagyobb rendben folyt. Már-már úgy látszott, a teremtés ezúttal sikeres lesz, de ekkor zajt hallott a gyerekszobából. Beszaladt rendet teremteni. De jaj, tűzben születtünk hajdan és tűzben is fogunk meghalni. Bizony megint nem sikerült maradandót alkotni, odakozmált az Univerzum. Nekiállt rendet teremteni, súrolni, mosogatni addig míg végül szótlanná lett az idő és képtelenné a tér.

Nos ilyen szomorúan egyhangú a Teremtés, ritkán sikerül csak a csoda, amikor mindenki elégedett. Ha meg mégis sikerül, akkor nagyon hamar elfogy, s lehet kezdeni elölről.

"Mikor még egy volt a Semmi és a Minden" (Harmadik töredék)

Piszkécske panasza

Kezdetben egy volt a Minden s a Semmi, kilenc testvéremmel finoman egymáshoz simultunk. Szépség, puhaság, tisztaság, mozdulatlan fehérség, időtlenség.

Reccs! Huzat! A tér kitágult! Mit sem sejtve kinyújtóztam.

Baljóslatú világosság! Valami misztikus erő hatott rám. Felületem négyszeresére nőtt. Meleg, folyós anyag áradt szét rajtam. A misztikus erő gombóccá zsugorított.

Zuhanás. Szédülés. Ami elérhető...Szemétkosár!

Jó Deák Uram balladája

Tizenkét töredék összetanakodék,
Nagy Mhytos világát hogy fölépítenék.
Hogy fölépítenék félüveg csimsörér
Félüveg csimsörér, félüveg csimborér.
Khm khm és társai meg is megjelöntek,
Csatorna árkábú elő is jöttenek.
Nagy Mhytos világhoz hezzá is kezdöttek.
Kit tanátak délig, feledett estére,
Kit tanátak estig, feledett röggere.
Megint tanakodott tizenkét töredék,
Mhytost megalkotni hogy lössz lehetőség.
Kinyila elvégre az ő szömek, lölkek,
Egymás között szoros egyességet töttek:
Mikó egy főfedő előkerűtene,
Szép szóval híjuk el, alkossék kedvünkre.
Bölcs Symposionba eme elmék hammát,
Aval épijjük meg Nagy Mhytos világát.

Szunnyada, szunnyada az idő és a tér,
Elindula ekkó a Deák legelébb,
Penig nem vala más, Eyrf, Protan és Panrac.
Megírá ekkor az invitációkat.
- Fogd ezt a levelet, fogd a Te kezedbe,
Fogd a Te kezedbe, s indulj is el vele.
Hadd mönjön, hadd mönjön tova az postára.
Alighogy levelét szétküldötte vóna,
Erős csöngés vala, postás ember szóla:
- Deák úr, csillagom, csimborettót hoztam.
Ne higgyen, ne higgyen a gaz hamisoknak,
Gaz hamisoknak, fragmentum hozóknak,
Becsapják kendteket hamis fragmentummal.
Most mikó egy még a minden és a semmi,
Akkó kell, akkó kell mindezt abbahagyni.
Nem hallga a Deák eme bölcs szavakra.
Hitös felesége hűen vele tarta.
Megirá s olvasá katakurd meséjét,
Elindítá evvel az eszmék cseréjét.

Jőnek, jődögének Szentimre lőn a cél,
Kihúnya már a tűz, s elhala fönn a fény,
S hulla, hulla égbű a csúf fekete lé.
- Jajj édös Paccatus, én uram lelköcském
Vendégsereg gyöve, nyomá már csengőcskénk.
Istenem, istenem vidd el tova őket.
Minden hó itt éri, meglátja kend őket.
Jőnek jödögélnek, Szentimre lőn a cél,
Opelt, s a Ladákat semmi baj nem lelé.

- Jó napot, jó napot kedves Paccatusom,
Neköd is jó napot képíró asszonyom.
Köszöne a Deák s a többiek sorra.
Kissé möglepötten a gazda válaszola:
- Néktek is jó napot kedves Symposion,
Léteztünk itten mi időben és térben,
Nem leszünk többé mán, egyedül csak Véled.
Ám jötté, ám jötté csak veszedelmödre,
Elmédet megfogjuk, s rakjuk a közösbe.
Tizenkét töredék azt a törvényt tötte,
Kinek tanálója erre fele jöve,
Szép szóval híjuk el, s alkossék kedvünkre.
Bölcs Symposionba eme elmék hammát,
Aval épijjük meg Nagy Mhytos világát.
Csak így nyerhessük el annak drága árát.

Deák uram mikor, már átalértötte,
Bánatos szüvének így lőn feleletje.
- Várjatok, várjatok tizenkét zsarnokok,
Amig bucsut veszök, csak addig várjatok.
Hogy bucsut vöhessek eddigi munkámtól,
Eddigi munkámtól, kedves diákimtól.
Mert a halottnak is hármat harangoznak.
Én gondolatimnak egyet sem kondítnak.
Ezentul mindigcsak értesítőt írok.
Eccő' mindenkorra csak Mhytost faragok.
Búcsút vönne végsőt, bölcs tanításitól
Bölcs tanításitól, szép gondolatitól.

Aval felszámola minden régi tervet
Szegény Deák uram, csak Mhytosnak termett.
Ne mondd, hogy semmid sincs, töredék a lelked.
Mostantú Ti mán csak töredékkel kell'tek
Aval fölépíték Nagy Mhytos világát,
Csak így nyerhették el annak drága árát.

Jó Deák uramék mikó haza möntek,
Régi tanítványik Űnekik köszöntek.
- Isten hozott kendtek, jó Deák uramék,
Ho maradt, ho maradt a gondulat szövedék?
Tudjátok, tudjátok, tűzben születénk mi
Látjátok, látjátok tűzben es halánk mi.
Régi szép életem, elporladt örökre
Mhytos faragásra lettem kényszerülve
Szótalanná lett mán az Idő köröttem
Képtelenné vált mán a Tér es mögöttem.
Mönnyetek fijaim, mönnyetek Imrére,
Ott vannak eszméim Mhytosba betéve.

Elindultak sírva az ő tanítványi,
Elindultak sírva Szentimre városba.
Levegőben sárga papírdarab lengett,
Deák úr írása, de katakurd nyelven.
Olvasák nagy búsan, borzalmas káoszban.
Borzalmas káoszból kivált egy jel mostan:
Az elveszett könyvem, Deák úrnak attam,
Oh, Anthony Burgess: Egy tenyér, ha csattan!

(Lejegyezte az Úr születése után 1999. évben Szent Mihály napján)

Néprajz:

Töredékek a mai Katakurdisztánban

Szinte mindenki előtt köztudott, hogy Katakurdisztán mennyire ragaszkodik hagyományaihoz. Azt sem kell nagyon bizonygatni, hogy ezek a hagyományok mennyire a töredékeken alapulnak. Tudományos kutatások egész sora foglalkozik a töredékek felderítésével, új töredékek megtalálásával, s azok száma sem kicsi, akik a már meglévő fragmentumok gondozásával foglalkoznak.

A történelmi hagyományok ápolásának egyik legszebb példája, hogy Katakurdisztánban a közjogi méltóságok nem viselhetnek akármilyen nevet. Az íratlantörvény szerint a kormányfőt mindig Eyrfnek hívják, a házelnököt Protánnak, az államelnököt Panracnak. Ezzel egyrészt megkönnyítik az állampolgárok dolgát, nem kell folyton új neveket megtanulniuk, másrészt a mindenkori méltóságok hiúságát legyezgeti a "Kezdetben nem volt más csak Eyrf, Protan, Panrac" töredék.

Az sem lehet véletlen, hogy a katakurd erkölcsrendészet a türelmi zónák közelében kötelezővé tette "A rény háromdimenziós pont, a bűn körtérfogat" figyelmeztetés elhelyezését.

A katakurdisztáni szervezetek, közhasznú társaságok és intézmények is gyakran használnak fragmentumot jelmondat gyanánt. A katakurdai cégbíróság irattárában kutakodván egy kis szlogen gyűjtemény állt elő. Ebből álljon itt néhány példa:

Fagylalt Gyártók Szövetsége (FaGyáSz): "Khm,.., khm"

Középkorú Elvált Férfiak Egyesülete (KEFE): "Újra kinyílt a szem"

Nagyothallók és Gyengénlátók Szövetsége: "És végül szótlanná lett az idő és képtelenné a tér".

Mezőgazdasági Károkat Biztosítók Szövetsége: "Kihunyt a tűz, elhalt minden fény, s fekete eső hullott az égből"

Mezőgazdasági Eszközzel Elkövetett Gyilkosságok Elitéltjeinek Egylete (MEEGYEE): "S a villám belecsapá a sziklába"

Adó és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal (APEH): "Ne mondd, hogy semmid sincs"

Magányosok klubja: "Létezem az időben és a térben. Ám úgy határoztam nem leszek többé egyedül."

Az Ismeretlen Kollektív Költő versei:

A kandalló álma

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Szunnyad már a kandalló könnyed tüzénél a zöld cicafark csóvál
fáradt					kutyát
Miközben			a			levesestál
lassú,			lágy			puha
koccanással	végigtáncol						a ködben
a velőscsont alakú			levélke			fekete
hajókürtöt utánoz		s hozzáhajol				a tengert
csendesen faló		förmedvény ormánya				szeli ámde
reccsen a grádics,						a priccsen
szétfröccsen		százfele				a csonka
kalamáris leve		hajdan				égett
lételméleti fények végett						pislákol
manapság a mennybolt				vörösen felfénylik
mögöttem felnyávog félve
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Kesergő

múltkor
jó versek összecsengtek, pedig.
kiégve, verve, olvadón ittuk borunk,
s megmelegedtek kezünktől az üres kupák.

fakón
múzsánk mellett mosolyogva, gomolyogva sírni kellett.
pennánk kacagva nyeste tegnap a kor gyáva torkát,
s megmelegedtek kezünktől az üres kupák.

köszörülte
este a B-középen egy pap az ócska, csorba bicskát.
ajakán hamis, rekedt dal éltette még a gólban királyt,
s megmelegedtek kezünktől az üres kupák.

Vihar előtt

Bealkonyúl a csönd magánya. Túl a
vizen nehéz a pára. Súlyos. A lég
mennyből csattan felénk. Az égi burka
magára öltve nem kivánja ma még
levetni rőt kabátját. Gyáva homály
talán banánnal átkoz újra. Fügét
mutat, habár szegényes ó a hodály.
Kirágta fényes ablakát a menyét.

Szomorúság

Bealkonyúl a csönd magánya túl a
vizen. Nehéz a pára. Súlyos a lég.
Mennyből csattan felénk az égi burka.
Magára öltve... nem kivánja ma még
levetni rőt kabátját gyáva homály.
Talán banánnal átkoz újra. Fügét
mutat, habár szegényes ó a hodály.
Kirágta fényes ablakát a menyét.

Műelemzés:

Mars Grena Deer: Zdmeg!

Szobámban. Kerül vén, lám megint! Odaszállt
az asztal. Teri, Ték s Babgulyás maszkabált
rendezett feketén. Örvénylő levegő
illant. Tébolyult tűz. Csapat s a hebegő
kecske rág. Ó pitypang! Jacko Binu sok rőt
sapkája fölött ég. Csűrdöngölő fenyőt
feszít szét az erő. Ellipsziseket ejt,
s karabélyom helyett, töltőtollam felejt.
S ágy, azon ágyasom léleklát. Ó lenn él
szemed, s gödrében füled. Odabenn lé
vajon a babgulyás? Suhint ott. Szeleket
fellegjár. Ó Csillag, füzér csillog Neked!
Hinta? Lóval nyihog! Háry? Jánoskodik!
Pellengér? Mákony! Ah, elsűl? Yedt, a ladik!

Szakszerűtlen elemzés Mars Grena Deer: Zdmeg! című verséről

Postbeatnik verset tartunk a kezünkben, amely elutasítja az őt megelőző nemzedék szóhasználatának brutális nyersességét, ugyanakkor még nem tudja magát teljesen kivonni a hatása alól. Ezt jelzi a vers címe, és erre utalnak a versben előforduló becenevek, mint pl. Ték, Binu és Babgulyás. Eme utóbbi kétszer is előfordul, először egyértelműen névként, második esetben homályban marad, hogy az ételről vagy a személyről van-e szó, de erre még a későbbiekben visszatérek.

A vers egy tömör helyszín megjelöléssel kezdődik, ami a beat nemzedék stílusára utal. A csalódás hangján szól a "Kerül vén, már megint", szinte balladai tömörségű meghatározás, ami a "Már megint korán jöttek haza a Szülők" rosszallást hordozza magában. Hogy miért is okoz ez traumát, a következő sorokból válik nyilvánvalóvá: titokban bulit rendezett az ifjúság néhány jeles képviselője. A buli elnevezésére használt maszkabál kifejezés tudatosan nyúl vissza a szépanyák idejébe, ezt az ódivatú kifejezést téve szuperdivatossá. A forró hangulatot a tébolyult tűz és az örvénylő levegő képekkel érzékelteti, melyekkel összhangban áll a nyugtalanságot sugárzó természeti kép a hebegő kecskékkel. (Kis rosszindulattal politikai töltetet is kaphatna itt a vers: kétes emlékű külügyminiszterre illetve nagykövetre asszociálhatunk tőle.) Nyugalmat sugározhatna a rét pitypangjainak sárgasága, de ha képzeletünk a sárga színt a zavarodottsággal azonosítja, akkor a következő kép erősíti ezt az érzetünk: a híres popsztár, Jacko nevének feldobásával, aki ráadásul a társaság egyik tagjának, Binunak a rőt sapkája fölött ég. A muriról alkotott benyomásunk a tökéletes káoszba vesző, már-már venyigeszúi buli-hangulatba csap át.

Ismét felbukkan a természet, vagy talán a maszkabál egyik résztvevője, aki fenyőnek öltözött, és féktelen jókedvében csűrdöngölőt jár. Majd galaktikus magasságokba emelkedik, s ellipsziseket ejt.

A buli keltette elviselhetetlen feszültség végsőkig terheli az idegeket, legszívesebben lelőné az ember az egész bagázst, ám karabély helyett a töltőtollhoz menekül a költő. Ezt követően meditatív hangulatba zuhan, mely során az ágyon fekvő ágyasa segít a psziché kínjainak mentálhigénés gyógyításában. Van tennivaló, mert a páciens a szemét a talpában érzi, szemgödrében pedig a fülét hiszi.

Ezután következik a vers legtöbbet vitatott, legkritikusabb képsora: "odabenn lé vajon a babgulyás?" Egyes elemzők szerint a költő visszatér a maszkabálhoz, s a pszichológus kedvese díványán heverésző költő azon tűnődik, hogy jelen van-e még a bulin a Babgulyás nevű barátja. Mások úgy vélik, hogy a költői kérdés arra vonatkozik, hogy a szemgödörben ülő fülben nem szilárdult-e meg még a bableves.

A komor hangulat egy suhintással eltűnik, elfújják a szelek a borús gondolatokat. Kedvese ragyogása mindent túl ragyog, mint egy fényfüzér a nemrég volt karácsony hangulatát idézve. Megszűnik a mozdulatlanság és a csend: hangok és mozdulatok feszes staccatója következik. Gyengécske jelek mutatnak némi aggodalomra a parttalan buli miatt: pellengértől tart, illetve attól, hogy a "fű" használata gondot jelent a későbbiekben, azaz a mákony elsül. Ez az ideges aggodalom fejeződik ki tömören a vers címében is. Végül csak kedves jachtjára gondol, Yedtre, amit szerényen csak ladiknak nevez.