ANNA de genere FOLLINUS

18. Tizennyolcadik töredék:
"A madár a holdnak felesége"

Irodalmi munkássága

 

Stephanus:

Mottó: (írta Rímrémítő Ottó) 

Volt egyszer egy leány, úgy hívták,  hogy Anna
Diplomáját este szögelné a falra
De előtte jót mulattak
"Jaj, de hisz az nem fal: ablak!"
Most már az üvegest várja három napja.

Viola d.g. Exiguum: Egy limerick

Anóka 

Melpomené múzsa kegyeltje Anóka,
BéeME ajánlat jött neki kapóra.
Már azóta koordinál,
(Közben verset komponál),
Csak hát... jól elpártolt Rilkétől azóta.

 

Hozzá írt versek:

Thomas de comitatu Tarjan:

Fol-linus An-na: A CSÓKBOKOR
(farkas szonett Leonardo da Kahlo Csikszentmihályi festményszobrára)

Miként a csipkecserje forró lángimája,
úgy izzik lázban, éjre éj, a csókbokor.
Piheg, picit lihen szép szája tátikája,
körötte fű, fa, ég könyörgő bókcsokor.

Pazar magát nem oltja zöldrügyű puszikba,
kis cupp-cupp ágat teste nem növeszt soha,
csak pille-nyelvnek őrzi tartogatva titka,
levél-szemérme szemnek bársonyos moha. 

Száz ajka jambusában ott (ti-tá) az öncsók,
fog, nyelv, íny nyelvvel, ínnyel kötne úniót,
madárkák csőre csív, a fészkek-mélyi kancsók,
az iddki! iddki! csók igér száz földi jót –
szól csóktanának üdve mégis elhalón:
tá-titi-tátá számára mindcsupán talon…

nem csattanhat sosem adóniszí kolón.

 

Thomas de comitatu Tarjan:

"FOLLINUS ANNA": Balladácska

Kicsinyítő képzőimnek,
szeretettel

Testem piciny rímcsupor,
legtöbb szemem brillke -
szempilláján útipor,
betoppant ma Rilke.

"Amforácska, a szádat!
Ajkaidat, szilke!"
Csupor-szinonimákat
szótáraz rám Rilke.

Rángó száján nincs lakat ...
(ne halld Malte Brigge!);
vágyaival jóllakat? -
Téved, doktor Rilke!

Piktor-társa járt itt ma,
modellvadász Klimtke,
visszhangzik a test-ima ...
Ne idd aktom, Rilke!

Tüzes vagyok, láng-angyal,
nem hugi, sterilke -
ne közelíts szó-langgyal,
térülj haza, Rilke!

AJÁNLÁS

Fejem fájdul, spleen elönt,
jöjj, Demalgon, Karil!
...Én mégis szeretem Önt,
Rainer Maria Ril.

 

VdgE:

Ó, ha Anna
most itt lenne,
kiflit enne,
- egyet venne,
egyet csenne,
mit se bánna, -
lekvárt kenne,
sajtot szelne,
jó nagy kanna
kávét inna,
cukrot benne
sokat tenne;
mit se bánna,
kit ne szánna,
egyet várna,
rá nem unna -
drága Anna!

 

Róla írt fordított Bakos meghatározás

Attila d. G Catus:

"A népies operációs rendszernek Balatonfüreden élő szülőanyja"

 

Róla írt tanulmány:

Thomas de comitatu Tarjan:

Részlet a "Follinus Anna élete és kora" című monográfiából

Jóleső érzéssel lapozza fel az olvasó Follinus Anna harmadik, Perzsa parázslás című verseskötetét. A Junior Rilke- és Milka-díjas költőnő, mint a fülszöveg találó szavai is rámutatnak, a puritán idegzetköltészet elkötelezettje. Nem tetszeleg Putifárné, Boleyn Anna vagy Lady Gaga számára különben testhez álló szerepében, mert – mint írja – "Nem vagyok én madám, rökamíri, / sem nem fagyalfagylalt, bagaméri, / versem ha a bokorrímet méri, / legyek csupán oceáni, éri".

         A modern bionő összetéveszthetetlenül egyéni hangja ez, orientálisan színezett nyugati poézis, a mediterrán fények jellegzetesen arktoid és antarktoid lecsapódásaival. Napjaink német irodalomtudománya indokoltan tartja számon ezt az ülepítően felkavaró stíltávlatot a "der erotolyrische Engeltext" terminus technicusával. Izzik a költeményekben valamennyi szó, mondhatni: valamennyi pont és vessző; a mindent elsöprő fiatal ének a hamut is zsarátnak mondja, s a Mammutban már nem is a Mammut 2-őt, de a Mammut 3-at álmodja. De magába szippantja a karcos hölgydalost az akusztiko-vizuálisan felkulisszásított múlt karneválja is. „Mélybe vetette magát a / rőtes-barna Caravaggio-oltár, / midőn a két porcukor apáca / köldökére ráomoltál” – írja megrendítően egy háborgó lelkű sekrestyésről, aki a mindennapi perselyfosztogatás helyett áldozott váratlanul a vörös márványon felmeztelenülő szépségnek. A ,magát a’ – ,apáca’ rímből az igazi versbarátok kihallják, hogy a jobb köldökű kolostorlakónő Agáta néven térdepelt és térdepeltetett. A képzőművészeti asszociációk kibomlásának különösen kedvez, hogy a méltatlanul elfeledett pestszenternői piktor, almárium-építő és szélsebesség-mérő, Hortobágyi-Hangelmayer Gepárd pompás vádlitanulmányait sem kell nélkülöznünk a versekkel szomszédos oldalakon – nem hiába tartották a mestert a legjobb magyar Achillesín-festőnek.

         Csupa bugyor a kötet, vagy – elszakadva az e versvilághoz frusztroszuverén zsinórmértékül szolgálni képtelen, avíttas dantei allúzióktól – egy húsevő növény nyaktilós kelyheinek együttese, melyekbe a szómágia ellenállhatatlan sodrásával hullanak, hullásával sodródnak a metaforológiai remeklések, például: "Csattan a kancsóka-csók, / ahogy kancsó-kacsók / simítják lelkiségeim". S akkor még említetlenül maradtak a zuhanyrózsa-virágénekek, a cocacola-ellenes léthimnuszok, a tízórai-készítés mindennapi örömeit daloló versfóliák, a snookeráhitatot dákózó versfóliók. Örömmel vettük tehát a hírt, hogy a művek javának katakurd nyelvre történő átültetése folyamatban van.

Irodalmi munkássága

Regényrészlet:

Round Robin (11. fejezet)

Képeskönyv (9. fejezet)

Műfordítás:

Saját toll:

Téged építve...

Téged építve kezünk reszket
ahogy atomra tornyosul atom.
De ki az, ki téged befejezhet,
te Dóm?

Mi Róma? Csupa rom.
Emészti láng.
Mi a világ?
Még azelőtt szétverik,
hogy tornyaid kupolák fedik,
és benne megannyi mozaikon
átsejlik homlokodon: az ikon
De olykor álmomban
tereid távlata lobban
és nyilvánvalóbban
fel sem tárulhat mélyed
a magasban aranyló élig.
Díszt kér szentélyed,
bennem örökre dobban -
oltárán a végső jel fénylik.

Rilke: Wir bauen an dir mit zitternden Händen...

Wir bauen an dir mit zitternden Händen,
und wir türmen Atom auf Atom.
Aber wer kann dich vollenden,
du Dom.

Was ist Rom?
Es zerfällt.
Was ist die Welt?
Sie wird zerschlagen,
eh deine Türme Kuppeln tragen,
eh aus Meilen von Mosaik
deine strahlende Stirne stieg.
Aber manchmal im Traum
kann ich deinen Raum
überschaun
tief vom Beginne
bis zu des Daches goldenem Grate.
Und ich seh: meine Sinne
bilden und baun
die letzten Zierate.

 

Születésnap: május 31. Névnap: július 26.